rock

Ha hétfő, akkor Szenes… néha még csütörtökön is 2018.10.31., szerda Ha egy pécsibölcsészekkel teli előadóban megkérdezném, hogy ki az, aki járt már a Szenesben, valószínűleg sok kéz lendülne a levegőbe, hiszen még be sem iratkoztunk, de azt már kitűnően kántáltuk, hogy: „Ha hétfő, akkor Szenes…” Vannak, akik már az első tanítási napjukat is itt fejezik be és akadnak, akiket negyedévesen a lakótársai vonszolnak el, de a végeredmény tulajdonképpen ugyanaz, a sorsát senki sem kerülheti el. Pécsen tényleg minden út a Szenesbe vezet. Még az enyém is. És azt kell mondjam, ennél jobban nem is időzíthettem volna az első látogatásomat. A legutóbbi Szenes-buli ugyanis elsősorban a rockzene szerelmeseinek kedvezett – na meg a levelezős hallgatóknak és mindazoknak, akik szeretnek bejárni a keddi reggel nyolcas előadásokra, mivel a már megszokott hétfői időpont helyett kivételesen csütörtök este várták a lelkes bulizni vágyókat, ráadásul nem is akármivel, hiszen ezúttal három fergetegesen jó hazai együttes lépett fel a bányában.

Popnak kiváló – Fall Out Boy: Mania (2018) 2018.03.27., kedd Sokszor gondolkodik el egy átlagos zenekedvelő és zeneértő ember a mai rockzene alakulásán. Értem ez alatt magam és az egyre feljebb kúszó szemöldökömet, amikor leülök egy-egy régi pop-punk/rock zenekarnak a friss lemezeit meghallgatni. Tény, hogy a mai EDM hullám szinte mindenhova befurakodik, elég csak a Linkin Park legutóbbi stúdióalbumát meghallgatni (One More Light) vagy a Paramore legfrissebb korongját elővenni. Ezek nem kifejezetten rossz példák, csak a fülnek furák. Ugyanakkor a Fall Out Boy a példa arra, amikor már nem is akarnak a zenészek a rock mellett álldogálni és elismerik a stílusváltást.

„Once upon a time, not so long ago…” – a Bon Jovi és a Rock and Roll Hall of Fame 2018.01.07., vasárnap Valószínűleg most a Jon Bon Jovi vezette zenekarról az embereknek két dolog jut eszükbe amellett, hogy a legújabb felhördülés a Hírességek Csarnokába való bekerülés miatt történt. Az első az, hogy Richie Sambora nélkül az egész annyit sem ér, mint Keith Richards cigaretta nélkül (innen is Isten éltesse még száz évig!). Vagy esetleg az, hogy a frontember nem olyan mint a bor. A bor ahogy öregszik, egyre jobb, Jon ennek pont az ellentéte. És ezt nagyon rosszul is csinálja.

© 2009-2018 PTE BTK HÖK

Impresszum