Újjáéledő amerikai-magyar barátság?

A 2016-os amerikai elnökválasztás óta lázban ég az Orbán-kormány. Donald Trump megválasztasa pozitív fordulatot hoz az amerikai-magyar kapcsolatokban - bizonygatja a magyar kormányfő úton-útfélen. Őszintén szólva, nem hiszem, hogy bárki is komolyan vette volna Orbán Viktor jóslatát. Miért állna érdekében egy szuperhatalomnak egy tízmilliós kis országgal foglalkozni? A válasz igencsak meglepő: azért, mert Orbán Viktor a világ egyik legjobb vezetője – állítja Jeffrey D. Gordon, Trump külpolitikai tanácsadója.
 
Jeffrey D. Gordon legutóbbi magyarországi látogatásakor a Mandinernek adott interjújában amellett, hogy Orbán Viktort a világ egyik legjobb vezetőjének nevezte, kijelentette, hogy Orbán bátor vezér, aki a józan ész talaján áll, emiatt őszinte csodálattal tekint rá, az egyik kedvenc vezetőjeként tartja számon. Hangsúlyozta továbbá, hogy véleményét Donald Trump is osztja.
Az, hogy egy befolyásos demokratikus állam vezető személyisége szuperlativuszokban beszél Orbán Viktorról, már önmagában is elég váratlan, jelenleg meg kifejezetten furcsa. Felmerülhet bennünk a kérdés: miért van szükség erre az ömlengésre, egyáltalán mi indokolja ezt?
A válasz ebben az esetben is viszonylag egyszerű: Orbán Viktor még hetekkel az elnökválasztás előtt, azóta elhíresült tusnádfürdői beszédében kinyilvánította, hogy a két amerikai elnökjelölt közül Trumpot támogatja. Elemzők szerint ilyen jellegű egyértelmű nyilvános állásfoglalás miniszterelnökként más állam belügyében nem feltétlenül volt etikus. Ugyanakkor meglehetősen vakmerő is volt Orbán kijelentése, hiszen Trump győzelme elég valószínűtlen volt akkor még. A magyar miniszterelnök azonban úgy tűnik, mégis jó lóra tett azzal, hogy Európában elsőkét fejezte ki támogatását Trump felé.
 
Elnökké választása után Trump és Orbán telefonon is beszéltek egymással és az USA új elnöke már meg is hívta Washingtonba a magyar miniszterelnököt. Orbán Viktor szerint az amerikai-magyar kapcsolatok történetében ezzel új fejezet kezdődik, hiszen az USA-val eddig is jól működött a gazdasági kapcsolat, ám a hazánkkal való viszony szorosabbra fűzését az Orbán és Obama között feszülő ideológiai ellentétek akadályozták. Trump meglátásai azonban összhangban állnak Orbánéval, így reménykedhetünk a két állam közötti gyümölcsözőbb kapcsolatban.
 
Trump és Orbán politikai irányelvei főként a migránskérdésben hasonlítanak, hiszen mindketten az országukba beáramló menekültek számát igyekeznek olyan radikálisan csökkenteni, amennyire csak lehet. Mindkét vezető erőteljesen ellenzi az úgynevezett demokrácia-exportot, azaz a nyugati típusú demokrácia kialakulásának előmozdítását, a diktátorok eltávolítását a Közel-Keleten, mivel ez – Irak példáján okulva - további migrációs folyamatokat indíthat el.
 
Migrációs politikájuk alapvető eleme országuk védelme, akár nemzetközi érdekekkel szemben is. Trumpnál ez kezdetben elég radikális formát öltött, hiszen több ízben kijelentette, hogy Amerikát megóvja a terrorizmustól, de Európát nem akarja megvédeni, sőt a NATO lebontását fogja szorgalmazni hivatali idejének megkezdését követően. Ugyan Trump vad ötletei - ahogy Jeffrey D. Gordon is hangsúlyozta - szelídültek, ám mégis kissé groteszk európaiként, magyar miniszterelnökként ezek után ilyen nyíltan cimborálni vele.
 
Trump NATO-val kapcsolatos új koncepciója egyébként is konfliktusforrás lehet a közeljövőben, hiszen az USA új elnöke annak érdekében, hogy felvegye a harcot a terrorizmussal és rávegye Iránt, hogy hagyjon fel nukleáris kísérleteivel, meg akarja erősíteni a katonai szervezetet. Tanácsadója elmondása szerint, ehhez szigorítani szándékozza a tagországok teljesítési kvótájának (adott ország GDP-jének  2%-a) ellenőrzését. Ennek értelmében Magyarországnak is többet kell majd fizetnie. Vajon hazánk jelenlegi gazdasági helyzetét tekintve meddig tudjuk teljesíteni Trump elvárásait? Vajon mennyi idő után nyújtja be az USA a számlát Magyarországnak? Van egy olyan sejtésem, hogy az amerikai-magyar barátság amilyen gyorsan újjáéledt, olyan gyorsan el is fog pusztulni.