„Ugyanaz a Geri vagyok és maradok is, aki voltam”

Szép Gergely talán az az ember, akit bárhol is keresel, biztosan rálelsz. Legyen az akár a slam színpada, a Szenes, a bölcsészek által kedvelt sarkok vagy a Diákcentrum egyik helyisége. Sokoldalú személyisége és tevékenysége mellett ideje sincsen unatkozni. Minderről pedig bővebben is mesél a vele készített interjúban.

PécsiBölcsész: Jelenleg milyen közéleti szerepet töltesz be?

Szép Gergely: Most mint alelnök tevékenykedem a BTK-n, így már nem vagyok tagja a Szenes Crew-nak, valószínűleg nem leszek senior az elkövetkezendő gólyatáborokban, illetve már hallgatói képviselőként sem vagyok jelen az osztatlanosok mindennapjaiban. Elmondható, hogy

számos lemondással jár, hogy egy magasabb szinten tudjam képviselni az egyetemet,

hiszen mindezt ott kellett hagynom, hogy a jelenlegi posztomban száz százalékosan helyt tudjak állni.

PB: A sokféle kari tevékenységed mellett még mik viselik a kezed nyomát?

Sz.G.: Ahogy említettem, részt vettem gólyatáborokban seniorként, aminek a selejtezőjére a barátaim unszolására jelentkeztem. Ebből az időszakból számos emlékem van, rengeteg élményem lett a gólyákkal, akikkel aztán közeli kapcsolatot is ki tudtam alakítani. Ez az egyik, amit sajnálok, hogy úgy és ott már nem fogok tudni több embert megismerni. De tudom azt, hogy alelnökként több lehetőségem lesz majd az ilyen programok bővítésére és fejlesztésére is. Seniorkodás után pedig, mikor Hosszú Norbiék vezetése alá került a Szenes, beválogattak a Crew tagjának is, emellett pedig az Improvokál Társulathoz is csatlakoztam.

PB: Ezen meghatározó élmények után miért döntöttél úgy, hogy feladod a korábbi feladataid, hogy betöltsd az alelnöki posztot?

Sz.G.: Az egyik fontos tényező az volt, hogy tudtam, ez nem fog annyi időt elvenni a mindennapjaimból, mint például a Szenes-tagságom, ami éjszakai és nappali ügyelettel járt. Persze lényegében itt is egész nap mondhatni készültségben vagyunk, de ennek az időbeosztása mégsem annyira fix, mint az eddigieké volt.

Másrészt pedig úgy érzem, hogy így több embert tudok elérni és könnyebben tudok segíteni a karon tanuló diákoknak.

Ennek az élményét először a gólyatáborokban tapasztalhattam meg. Igazából innen és a seniorkodásból nőtte ki magát az az elhatározás, hogy a Hallgatói Önkormányzat tagja szeretnék lenni, ami által még jobban át tudom látni a hallgatói igényeket, és hogy mire van szükségük az embereknek.

 

Fotó: Kátai Dalma

 

PB: Mik azok a fő feladatok, amiket alelnökként jelenleg ellátsz?

Sz.G.: Nagyon vegyes, de legfőképp a gazdasági részét intézem a feladatoknak. Persze még sok mindent kell megtanulnom, amiben Glázer Bálint nagy segítségemre van.

Rengeteg dolog működik a háttérben, amiről legtöbben hallgatóként nem is tudnak, csupán az eredményét élvezik.

De hát miért is kellene a diákoknak annyi mindennel foglalkozni, mikor azt megteszi helyettük az általuk választott HÖK, ezzel levéve a terhet a vállukról. Jelenleg például a Zöld Egyetemnek vannak különböző kezdeményezései, amikkel foglalkozunk, de az egyes programok megtervezésénél is mindig jelen vagyunk, mint például a Kolbásztöltő, a Gólyatábor vagy a Tavaszi Fesztivál, amik hátterében jelentős szerepet játszik a Hallgatói Önkormányzat. Ennek hála, a hallgatók már csak a „készterméket” látják és élvezik. Ezek általában mind olyan programok, amelyeket egy kézben összpontosítva könnyebb sikeresen megvalósítani.

PB: Milyen célkitűzésekkel indultál neki az új munkakörödnek?

Sz.G.: Nagyon jónak tartottam azokat az elveket, amiket Kovács Peti, az előző HÖK elnök fektetett le, hiszen már az ő tervei között is szerepelt, hogy hallgatóbaráttá formálja a Hallgatói Önkormányzatot, illetve a hallgatók és a HÖK viszonyát. Én is ezt próbálom folytatni, ez pedig már a kampányunkban is megmutatkozott. Szeretnénk, ha bizalommal fordulnának hozzánk az emberek, hiszen mi a hallgatókért dolgozunk és az ő érdekeiket igyekszünk szolgálni.

PB: Volt valami előzetes gondolatod, hogy ha elnyered a posztod, akkor valamit másképp szeretnél tenni?

Sz.G.: Ezen előzetesen még nem gondolkodtam, hiszen  akkor még sok mindenbe nem láthattam bele, nem ismertem a háttérben történő eseményeket. Most, hogy január óta már én is aktívan részese vagyok, sokkal több mindent értek, több mindenbe belelátok, így könnyebben hozzászólok, ötletelek a többiekkel. Azt viszont tudtam, hogy

a Zöld Egyetemmel szeretnék együtt dolgozni, ez a gondolat már régebb óta foglalkoztatott,

hiszen a mindennapi egyetemi lét folyamán szembetűnő a szelektív hulladékgyűjtés elhanyagoltsága.

PB: Hogyan tudod összeegyeztetni a tanulmányaidat egy ilyen sokat követelő munkával?

Sz.G.: Ez jelenleg változó, hiszen még nincsen meg a fix beosztás az ügyeleti időt illetően, de természetesen ez majd függ az órarendemtől, ami ebben a félévben elég sűrű. De persze van rengeteg olyan program, ami órarend függvényében átszervezést igényel, egyfajta rugalmasságot megkövetelve.

PB: Mennyiben változtatta meg az alelnökség a mindennapjaidat?

Sz.G.: Van pár barátom, aki bolondozva azzal a megszólítással jön oda hozzám, hogy alelnök úr, amit kicsit rossz néven veszek, hiszen ettől a poszttól még nem leszek más. Én attól még ugyanaz a Geri vagyok és maradok is, aki voltam. Azt fontos szem előtt tartani, hogy nem önmagamért lettem alelnök, nem azért, hogy legyek valaki, hanem azért, hogy másokért cselekedjem és segíthessek.