Terjesztjük az OMHV-t

A cím láttán, talán most sokan azon elmélkedtek, hogy megint milyen védőoltásra akarnak rávenni minket az okosok, de van, aki valami új parti drogra gondol. Egyesek talán csalódnak, de, ez a négy betű nem más, mint az Oktatói Munka Hallgatói Véleményezése. Aminek a lényege, hogy mi hallgatók, élünk a jogainkkal és elmondjuk, hogy mi a véleményünk az egyes oktatókról, és a tanítási módszereikről. Leírhatjuk, hogy követhető-e az anyag, van-e anyag, a tanárunk pikkel-e ránk… stb. Azt is fontos megemlítenünk, hogy maga az OMHV nem egy kari találmány. Minden egyetem, minden karán, nálunk 2007 óta, találkozhattok a rendszerrel. Ez a kvantitatív módszer, egy értéket rendel az adott tantárgyakhoz, így az oktatókhoz, ami végül az egész kart is minősíti. A működése azon áll vagy bukik, hogy hányan (vesszük a fáradságot és) töltjük ki. 

Diákként hajlamosak vagyunk okolni a rendszert, de valamiért, ha a javításához kérnek tőlünk tanácsot, mégsem segítünk. Fura dolog ez. Kezünkben a lehetőség, de mégsem cselekszünk. Pedig nem kerül pénzbe, nem igényel speciális eszközöket és még a szobánk kényelmét sem kell feladnunk. Egyedül egy kis időt kellene ráfordítani, és már meg is lehetne a haszna. De már ehhez is lusták vagy épp rosszul informáltak vagyunk.

Minden szemeszterben kapunk egy e-mailt, melyben arra kérnek minket, hogy legyünk kedvesek és töltsük ki az ETR rendszeren keresztül elérhető OMHV kérdőívet. Felhívják a figyelmünket, arra is, hogy amennyiben nem lesz elég adat sajnos az eredmény sem lesz értékelhető. Ez pedig a jelek szerint, minket hallgatóak hidegen hagyott az elmúlt évek során. De csak, hogy tisztábban lássunk, megkérdeztük Bagics Zoltánt, aki a DJKB tagja és az eredmények kiértékelésével foglalkozik a BTK-n, mi is van ma az OMHV kérdőívekkel: „ Két és fél éve foglalkozom az adatok kiértékelésével, és a helyzet igen kiábrándító. Az elején a 3-5%-os, borzasztó kitöltöttségi arányt, sikerült 12%-ra növelnünk azzal, hogy ‘pop up’ ablakokat vezettünk be, és talán emlékeztek arra is, amikor az aulában kampányoltunk”- mondta Bagics Zoltán, aki személyesen is részt vett a népszerűsítésben, és még mindig túl alacsonynak tartja az eredményt, ahhoz hogy egy kicsit tükrözni tudja az oktatás minőségét. „Bár, az a tapasztalatom – tette hozzá - hogy kevés adaton is látszik, ha valami nem stimmel. Előfordult már, hogy nagyon negatív lett egy-egy tantárgy értékelése. Amikor személyesen is utána érdeklődtem, mert csak statisztikából nem ítélek meg senkit, kiderült, hogy annak ellenére, hogy kevesen töltik ki, még így is valós eredményekhez vezet. De sajnos, hogy bármi igazi változtatás létrejöhessen, kevés a 12%.” Véleménye szerint, ha egy 70%-os (ami jelen pillanatban, tényleg valami álomnak tűnik, ilyen diákaktivitással) kitöltöttséget elérnénk, akkor az egy annyira jelentős szám lenne, hogy az egyetem vezetősége se mehetne el mellette szó nélkül. „Alapvetően két nagy problémát látok. Egyrészt, a diákok nem is tudják mi az az OMHV, másrészt sokan tartanak attól, hogy az ETR miatt esetleg nem anonim a rendszer. A második esetre első kézből megadhatom a megoldást. Teljesen lekövethetetlen. Én még egyetlen EHA-kóddal, vagy egyéb személyes adattal, soha nem találkoztam, pedig nem egy kiértékelésben vettem már részt.” Elmondása alapján, az első probléma egy sokkal összetettebb megoldást kíván. „Egyfelől, jót tenne, ha a tanárok maguk hívnák fel rá a diákok figyelmét, hogy most kéne kitölteni a kérdőíveket, és hozzá kell tennem, hogy szerencsére azért akad, aki meg is teszi. Ők azok az oktatók, akik sokszor meg is keresnek az eredmények miatt, hogy lássák a diákok véleményét. Ebből kéne minél több. Van is egy motivációs kezdeményezés, ami az Év Tanára címének megszerzésére ad lehetőséget, amit ha jól emlékszem eddig egyszer sikerült kiosztani, azóta se. Az alacsony számú kitöltöttség miatt, ez sem működhet.”

Bagics mindezek ellenére pozitívan áll a jövőhöz: „Azért, mi nem adjuk fel, igyekszünk új ötletekkel előállni, az őszi szemeszterben megalapítottuk az OMHV Kari Bizottságát is, ahol a kérdőívek minél precízebb kialakításán dolgozunk és elsődleges célként a népszerűsítést, vagy még inkább a köztudatba való beépülést tűztük ki. Gondolok itt arra, hogy jó lenne, ha mondjuk, már az orientációs napon vagy a Gólyatáborban szó esne a projektről. Ha a hallgatók belátnák, hogy ezzel egyúttal akár az ő életük is jobb lehet, hogy javulhat az oktatás minősége, akkor végre olyan eredmények születnének, amire azt mondhatnánk, hogy tényleg átfogóan a diákok véleménye.” 

Minden karon kötelező megtartani a felmérést, így máshol is küzdenek az eredményekért. A Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Karon is érdeklődtünk, ahol Molnár Balázs, Tanulmányi Referens megosztotta velünk az ottani tapasztalatait: „ Nálunk idén nagy változást jelentett, hogy mi is átálltunk a papírról az ETR-es rendszerre. Ez részben környezeti és jó részben gazdasági előnyökkel is járt.”- mesélt az újításokról Molnár. „Eddig rendszeres volt, hogy fél év csúszással akartak kérdőíveket visszajuttatni hozzánk, most a problémát az okozza, hogy nehezen bírjuk rá a diákságot a részvételre. Papíron többé-kevésbé, de volt elég adatunk, ezzel szemben most alig valami.” Ők is szembesültek a netes rendszer legnagyobb hátrányával, hogy a diákokra van bízva. „Igazából erre számítottunk is, az első alkalmat tesztnek tekintettük. Arra biztos jó volt, hogy láttuk a hibákat, és orvosolhatjuk őket. Legközelebb okosabbak leszünk.” Arra a kérdésre, hogy mégis hány százaléktól lesz egy mérés sikeres, azt mondta, hogy ezt már a dékáni irodában döntik el. Náluk csak a kiértékelés zajlik. Molnár számára a diákjogok védelme volt az első, ezért körültekintően leellenőrizte a rendszert: „Mielőtt váltottunk, alaposan utánajártam, hogy valóban anonim legyen minden, mert szerintem nagyon fontos, hogy a diákok jogai ne sérüljenek. Tényleg nem jut el más a kiértékelőkhöz, mint a tiszta eredmények. Se név, se kódok. A hallgatók adatai között csak annak van nyoma, hogy töltött-e ki felmérést vagy sem. Mivel én is csak a saját szememnek hittem ez ügyben, nem csodálom, hogy a diákok is bizalmatlanul állnak az új módszerhez. Ezért is gondoltunk arra, hogy a tavaszi szemeszterre bevezetünk némi ösztönzést, és aki kitölti az értékelést, tizenkét órával előbb veheti fel a tantárgyait. Reméljük, hogy ezzel jelentősen növelni tudjuk a kitöltők arányát.” A jövőre vonatkozóan elmondta, hogy bár eddig, nem használták fel az OMHV adatokat változtatásokhoz, de elképzelhetőnek tartja, hogy számottevő kitöltöttség után akár arra is sor kerülhet, hogy a most induló diák fórumon helyet kapjanak az eredmények. Hozzátette, ha valakit érdekelnek a kiértékelés adatai, teljesen nyilvánosak, egyszerűen nem érezték szükségét a publikálásnak, de diák, tanár egyaránt megnézheti, ha szeretné. 

A PécsiBölcsész már 2012-ben is cikkezett a részvétel növeléséért, de talán nem tértünk ki a jelentőségére, hogy nélkületek nem jöhet létre érdembeli, jelentős eredmény. Minden kitöltött tesztnek súlya van, mert a ti véleményetekkel lesz több és jobb az OMHV.