Szelíd hisztéria

A pécsi Hallgatói Hálózat 13 pontja az átgondolatlan, elhamarkodott és felelőtlen intézkedésekkel szemben

1. Követeljük a köz- és felsőoktatás átfogó, szakmailag megalapozott reformját az érdekeltek bevonásával, akik a diákok, tanárok, szülők és az intézményfenntartók.

 

2. Ne korlátozzák az egyetemek szellemi, gazdasági és szervezeti autonómiáját.

 

3. Követeljük a forráskivonás azonnali leállítását és az eddigi elvonások kompenzálását. Az állam garantálja a minőségi felsőoktatás működéséhez szükséges folyamatos és átlátható finanszírozást!

 

4. A felsőoktatás finanszírozási rendszerének egyik elemét képezheti egy, a szakértők és érdekképviseletek bevonásával kialakított, méltányos tandíjrendszer, de ehhez szociális és teljesítményalapú ösztöndíjrendszer kidolgozását követeljük.

 

5. Ellenezzük a hallgatói szerződés jelenlegi formáját, mivel az EU szabad munkaerő áramlást biztosító alapelvével szemben áll. A kormány ne a hallgatói szerződéssel, hanem vonzó munkalehetőségekkel és európai színvonalú életkörülmények biztosításával tartsa itthon a fiatalokat!

 

6. A felsőoktatásban történő változtatásokat felmenő rendszerben kell bevezetni. A diákoknak törvénybe foglalt joga legyen, hogy középiskolába kerülésükkor ismerhessék a majdani felsőfokú képzésükre vonatkozó feltételeket.

 

7. Az államilag támogatott képzésbe való besorolás továbbra is az érettségi eredmények alapján működjön, de a második félévtől legyen lehetőség arra, hogy félévenként, évfolyamonként és szakonként változzon az önköltséges illetve az államilag támogatott tanulók köre a tanulmányi eredmény alapján, ezzel motiválva a diákokat tanulásra, a minőségi felsőoktatás érdekében.

 

8. Tiltakozunk a támogatott egyetemi férőhelyek önkényes, központi szétosztása ellen. Az államnak nem csak pénzben mérhető gazdasági hasznot hozó állampolgárokra van szüksége.

 

9. A szociálisan hátrányos helyzetű diákoknak biztosítani kell az egyetemekre való bejutás lehetőségét, valamint az egyetem sikeres elvégzésének feltételeit.

 

10. A speciális képzésmódot igénylő, hátrányos helyzetű diákok oktatási intézményeitől ne vonják el a támogatást, illetve az eddigi elvonásokat kompenzálják.

 

11. Szükség van a szakmunkásképzés nyugati mintára történő átalakítására, perspektívára a szakmunkás létben, hogy ez reális alternatívája legyen a főiskolai és egyetemi képzéseknek.

 

12. A minőségi köz - és felsőoktatás érdekében követeljük a tanárok és oktatók korrekt bérezését és a megfelelő munkakörülmények biztosítását.

 

13. Követeljük a 21. század munkaerő-piaci sajátosságait figyelembe vevő életpálya tervezést és pályaválasztást érdemben segítő, támogató közép- és felsőfokú oktatást.

A pécsi Hallgatói Hálózat szervezésében szerdán és csütörtökön délután 3 órától 20 egyetemi polgár „elfoglalta” a Tudásközpont 2. emeletét. A gimnazisták, középiskolások és az egyetemi polgárság kedd esti közös plénumán – Kövér László házelnök és Balog Zoltán miniszter kijelentésére válaszolva, miszerint a diákok hisztériakeltők és nem kívánnak tanulni – megszületett Tanulási hisztériához a Tudásközpontban tanuló középiskolások és doktoranduszok is csatlakoztak. Végül többen, mint harmincan ültek le olvasmányaikkal, s a hátukra ragasztott, a kormányzatnak címzett feliratokkal a könyves sorok közti folyosókra.

A budapesti Hallgatói Hálózat által bejelentett sztrájk hívó szavára egy nap alatt szervezett Tanulási hisztéria végül a tiltakozó pécsi diákság egyik legsikeresebb megmozdulásává vált. Ahol egyszer megszületik a tiltakozás gondolata, egység kovácsolódik az ellenállás miértjére adott válaszokban, s egy cél hajtja a közösséget, valamint egységre jutnak az ellenállás módjában, ott a számokban kifejezhetőség értelmét veszti."Az igazság politikája független az őt követők számától" – mondja Alain Badiou francia filozófus.

Az igazság (a jogos felháborodás) a diákok oldalán áll. Ha másból nem is látnánk ezt, a kormány tehetetlenségét és fejetlenségét palástoló cinikus és lekezelő gesztusokból mindenképp kiviláglik: hőzöngő gyerekekként kezelné azokat, akik éppen egy Magyarországon eddig nem ismert politikával (pártmentes, egységre és egyenlőségre törekvő, a közvetlen demokrácia formájában szerveződő, állhatatos, a hierarchiákkal szemben „tiszteletlen”) hozakodnak elő – azokat, akik 1956 fiataljai után először vennék a saját kezükbe a sorsukat. S ezzel, ahogyan az ELTE-n tartott tanácskozáson Tamás Gáspár Miklós is megfogalmazta, többet sejtetnek, mint amennyit egyelőre mondanak.

Ahogy az a zágrábi diáktüntetéseket dokumentáló Blokád című filmben is látható volt Igor Bezinović alkotásának pécsi bemutatóján, a tandíj ellen tüntető zágrábi bölcsészek az ellen is felemelték a szavukat, hogy a tudást áruként kezeljék, hogy obskúrus érvekkel egyeseket megfosszanak a tanulás lehetőségétől, s a tanulást társadalmi fontosságát gazdasági érdekké alacsonyítsák („versenyképes” diploma).

A diákság magyarországi röghöz kötése hasonló elven működik: a diplomás fiatalok gazdasági kategóriát képeznek, akikre az állam „kiviteli vámot” számolna. Ezzel, valamint az egyeztetések nélkül hozott rendszertelen, pár nap alatt összeollózott oktatási „reformjával” pedig csak azt éri el, hogy a gazdasági kategóriaként („termelőként”) kezelt magyarországi diákság mindinkább elidegenül az oktatási intézményektől.

A 13 pontban összegzett követeléseik mellett szelíden a kormány téves gazdasági elképzeléseire is rámutattak mindazok, akik a Tudásközpontban „csendes hisztériával” tiltakoztak. Egyúttal eleget tettek az egyetlen, rájuk illő kötelezettségnek: tanultak.

Még akkor is, ha kirántották alóluk a széket.