Shakespeare (A)live

Irodalmi kánonunk elvitathatatlan része, a világ színpadainak állandó vendége, felnövő generációk alapműveltségének közös metszete. William Shakespeare 450 éve született és nincs nap nevének említése nélkül. Születési évfordulója alkalmából hazánkban is rengeteg lehetőség vár minket, hogy a már ismert és még ismeretlen darabokat más és más szemszögből láthassuk.

A National Theater Live programsorozat keretén belül 1,5 millió ember nézheti élőben a résztvevő filmszínházakban Shakespeare legkedveltebb darabjait, melyeket olyan világsztárok állítanak színpadra, mint Tom Hiddlestone (The Avangers) és Mark Gatiss (Sherlock). Azon a bizonyos veretes eredeti nyelven, műfordítások alapján készült magyar felirattal, ráadásul a Globe és a Londoni Nemzeti Színház deszkáin. Ha az ember túllép az igeidők okozta sokkon, garantáltan felejthetetlen élményben lesz része.

Január utolsó hetében a Coriolanus című előadást láthatták az érdeklődők világszerte, mely nem tartozik Shakespeare legtöbbet játszott darabjai közé, mégis remek példa az időtállóságra. Josie Rourke fiatal rendezőnő, a Donmar Warehouse művészeti igazgatója elegáns természetességgel egyeztette össze a karakterek őszinte és komplexitások nélkül tomboló indulatait, napjaink bürokratikus nyomásának árnyával. A történet szerint, időszámításunk előtt az 5. században Caius Martius Coriolanus megszállott római hadvezér csapataival legyőzi a volszkokat, majd anyai nyomás hatására konzuli címért indul. Azonban nem képes egyenességre szokott szavait félre tenni és a politika korrupt, behízelgő nyelvét beszélni, így fellázadnak ellene városának polgárai. A legyőzött volszkok haderejét használva bosszúra indul, azonban anyja kérlelő szavának újra engedve, felhagy hadjáratával és római életeket mentve saját halálos ítéletét írja alá.

A Coriolanus mégsem ennyi. A HOPPart társulat produkciójában megfigyelhetjük a magyar alternatív színházi élet folytonos reflexivitását és remek összművészeti jellegét. Ők is Shakespeare darabjához nyúltak vissza, de brechti, kleisti, kortárs szövegekkel megtűzdelve, acapella énekekkel és lenyűgözően friss, mégis itthoni szájízzel kiegészítve. Polgár Csaba rendezésében a shakespeare-i drámák örök hatalmi problémáira szépen rezonál a „tetszés szerint átírható alkotmány” aktualitása, továbbá finoman jelzi, hogy a lázongók győzelme még nem biztosítja a nép számára a szebb jövőt. Hiszen alternatívák nélkül nem megoldás az agresszor agresszióval való leváltása. Ha valaki tanácstalan lenne, hogy mit nézzen Budapesten színházban, akkor mindenképpen ezt és őket.

Pécsett is hódolhatunk a mester örökségének, hiszen a SPECHEL Angol-Magyar Kulturális Egyesület, a PTE Bölcsészettudományi kara, a Művészetek és Irodalom Háza közös szervezésében három év 36 hónapja alatt levetítésre kerül Shakespeare összes drámája. A maraton 2014 januárjában kezdődött és 2016 decemberében fog befejeződni, Shakespeare halálának négyszázadik évfordulóján. Meghívott szakemberek 15 perces bevezetőjét követően angol és magyar nyelven, film és színpadi változatokban láthatjuk majd hétfőnként hattól a Művészetek és Irodalom Házában a drámákat. William Shakespeare halott, de művei töretlenül élnek tovább a köztudatban.