Porondon a MOSZT

Ha szívesen ásod bele magad a múlt eseményeibe, valamint kedveled az izgalmas történeteket és az ármánykodást, akkor Oroszország történelme neked való. Üregi Evelint már gimnazista évei óta vonzotta a cárok, cárnék és merénylők titokzatos élete, ezért csatlakozott a pécsi MOSZT kutatócsoporthoz. 

PécsiBölcsész: A MOSZT elnevezés a Modernkori Oroszország és Szovjetunió Kutatócsoportot takarja. Rejt más jelentést is a szó? 

Üregi Evelin: A MOSZT szó oroszul hidat jelent. A szervezők direkt olyan nevet próbáltak választani, aminek magyarul és oroszul is van jelentése. A kutatócsoport elnöke Bebesi György, aki időt s energiát nem sajnálva teremti meg az új lehetőségeket diákjai számára. 

PB: Hogyan csöppentél bele ebbe a kutatócsoportba?

Ü.E.: 2019 áprilisa óta vagyok tagja a csoportnak, ahová bizonyos követelményeknek megfelelve lehet bekerülni, melyek a következők: az orosz nyelv tanulása, publikációk írása és konferencia-előadások tartása. Két évvel ezelőtt ismertem meg Bebesi tanár urat az egyetemen, amikor felvettem hozzá egy szemináriumot, ami a Romanovok időszakáról szólt. Mivel tudtam, hogy a tanár úrnak vannak nyelvcsoportjai is, ahol magát az orosz nyelvet tanítja, megkérdeztem, hogy csatlakozhatnék-e. Onnantól már jött minden magától.

Az orosz nyelv tanulása fontos alappillére a kutatócsoportnak, már csak az idegen nyelvű szakirodalmak miatt is. Jómagam nyelvvizsgázni is tervezek a közeljövőben. 

PB: Ez remekül hangzik! Ha jól tudom, akkor már meg is jelent az első publikációd, amihez gratulálok! Mi inspirált a megírására és mi a témája? 

Ü.E.: Igen, a 2018-as őszi szemeszter elején kaptam meg a lehetőséget, hogy megírhassam az első publikációmat. Meglepetésként ért, és tapasztalatból sem bővelkedem még most sem, de sikerült megugranom az elvárásokat, így áprilisban nyomtatásban is megjelent a Fiatal kutatók fóruma című 14. MOSZT-könyvben. A publikációm Mihail Mihajlovics Szperanszkij és Andrej Alekszandrovics Arakcsejev életéről szól. Egy párhuzamos életrajzzal próbálkoztam, ami többnyire sikerült is, de utólag nevetve mondtam Bebesi tanár úrnak, hogy úgy érzem, életrajzíró nem lesz belőlem.

Inspiráció helyett inkább motivációm volt. Körülbelül 3 hónapom volt megírni egy 10 oldalas tanulmányt.

Bevallom, az első pár hétben azt sem tudtam, hol kezdjek neki. De végig azt mondogattam magamnak, hogy képes vagyok rá. Nyilván semmi nem kötelező, de nagyon be szerettem volna kerülni a csapatba, így hát belevágtam. Nem lett kimondottan magasröptű írás, de hát valahol el kellett kezdeni, nem? 

PB: Mi a legvonzóbb számodra ebben a kacifántos nyelvben? 

Ü.E.: Azért is kezdtem el, mert kedvelem a tanár urat, és egyébként is szerettem volna oroszul megtanulni. Jött a lehetőség, és én egy percet sem haboztam lecsapni rá. Hogy mi vonzó benne? Talán az, hogy nehéz, én pedig szeretem a kihívásokat. Nem egy egyszerű nyelvről van szó, manapság nem sok ember mondhatja el magáról, hogy beszél oroszul. Egyszerűen minden érdekes benne. A kiejtés, a cirill betűk. Ez egy csodálatos, különleges nyelv, és én őszintén örülök, hogy tanulhatom és beszélhetem.

PB: Milyen lehetőségek kapuját tárja ki számodra a MOSZT? 

Ü.E.: A MOSZT már a kezdetekben is sok lehetőséget kínál, vegyük például a publikációkat, az önálló köteteket és persze a konferenciákat. A kutatásban mindig rejlenek lehetőségek, csak észre kell őket vennünk. 

PB: Mit gondolsz, a jövőben szeretnél az orosz nyelvvel tüzetesebben is foglalkozni vagy megmarad hobbinak? 

Ü.E.: Mindenképp szeretnék ezzel a közeli és távoli jövőben is foglalkozni. Kezdetnek egy középfokú nyelvvizsga nem lenne rossz. Később, ha úgy alakul, tanítani is szeretném a történelem mellett. Szakmai életet tekintve nekem ez most az álmom, és hiszem, hogy meg tudom valósítani. 

PB: El tudnád képzelni, hogy Oroszországban élj?

Ü.E.: Tervezek kimenni Oroszországba, ha csak rövid időre is. Hogy az életemet is ott éljem le, azon még nem gondolkodtam, de nem elvetendő ötlet. Oroszország hatalmas és szép.