OMHV-kérdőívek – Cél a minél hatékonyabb közös munka

Nem csak a tanárok osztályozzák a hallgatókat minden egyes félévben. Az Oktatói Munka Hallgatói Véleményezése (OMHV) segítségével a diákok is elmondhatják a tapasztalataikat egy-egy tanórával kapcsolatban. Fontos, hogy ezt minél többen megtegyék, hiszen a népszerű, sikeres gyakorlatok így terjedhetnek és nyerhetnek visszaigazolást, és az esetleges hibákat, panaszokat is a kérdőívek alapján tudják orvosolni. Restás Péterrel, a PTE BTK OMHV Bizottságának elnökével és Kirizs Nikolett tanulmányi referenssel beszélgettünk. 

PécsiBölcsész: Kezdjük néhány gyakorlati információval. Pontosan mit takar az Oktatói Munka Hallgatói Véleményezése, és hogyan lehet véleményt mondani?

Restás Péter: Az OMHV egy minőségbiztosítási folyamat az egyetemen belül, melynek keretében felmérjük a hallgatók előző félévre vonatkozó tapasztalatait az oktatói munkával kapcsolatban.

Minden kurzushoz tartozik egy kérdőív, amelyet a Neptunon keresztül lehet elérni, az Ügyintézés – Kérdőívek menüpont alatt. A kitöltésükre három hét áll rendelkezésre.

A tavaszi félévre vonatkozó kérdőívek előreláthatóan június 14. és július 9. között lesznek elérhetőek, de mindenki kap róla értesítést. 

PB: Miért hasznos, ha valaki kitölti az OMHV-kérdőíveket? 

Kirizs Nikolett: Az OMHV nagyon fontos eszköz a Hallgatói Önkormányzat kezében. A segítségükkel jobban alá tudjuk támasztani a panaszokat, így könnyebben, gyorsabban tudjuk orvosolni őket.

Ha a szöveges értékelésekben gyakran előfordul egy adott probléma, akkor senki nem mondhatja rá, hogy ez egy légből kapott panasz.

De jó lenne, ha a hallgatók a jó gyakorlatokat is megírnák, vagy bármilyen apróságot, ami tetszett. Ez az oktatóknak is hasznos visszajelzés. 

Grafika: Czimbalmos Boglárka

R.P: Igen, ha egy módszert sokan dicsérnek, azt nagy valószínűséggel beépítjük a következő kurzusba is. Ezenkívül arra szeretnénk kérni a hallgatókat, hogy akkor is töltsék ki a kérdőíveket, ha nem tudtak bejárni az órára.

Ha valaki azt jelöli, hogy az órák kevesebb, mint 25%-án vett részt, csak arra kell válaszolni, hogy miért nem tudott bejárni.

Ennek számos oka lehet; munka, óraütközés – ez szerencsére évről évre csökken –, magánéleti ok, vagy egyszerűen csak nem volt szimpatikus az óra vagy az oktató. De ezekről az okokról is fontos tudnunk. Figyeljük az adatokat, dolgozunk velük, látjuk a trendeket. Minél többen töltik ki a kérdőíveket, annál több javaslatot tudunk tenni.

Ráadásul, ha valaki az összes kérdőívet kitölti, a 2021/2022-es tanév őszi félévében terveink szerint jogosult lesz kedvezményes tárgyfelvételre. Ez egy újdonság, a többi karon már sikerrel működik. Aki erre jogosult, néhány nappal hamarabb kezdheti el a tárgyfelvételt, mint a többiek. Ez óriási versenyelőny az órarendtervezésnél. 

PB: Kik láthatják az adatokat, milyen formában jut el az értékelés az oktatókhoz?

K.N.: Szeretném hangsúlyozni, hogy ezek a kérdőívek teljesen névtelenek, nem lehet őket visszakövetni. Abból senkinek semmi baja nem lehet, hogy ide valamit leír. Ezt úgy tudom kijelenteni, hogy tanulmányi referensként minden félévben egy hetet ülök az Excel-tábla felett, és minden adatot látok. Rajtam kívül a bizottság titkárának van közvetlen hozzáférése a táblázathoz. 

A kiértékelést én végzem. Az oktatókra vonatkozó adatokat az intézményvezetők kapják meg, akik saját hatáskörben tudnak intézkedni, ha szükséges. Illetve, ha az oktatók írnak nekünk egy e-mailt, külön megkapják a saját adataikat. 

PB: Volt már rá példa, hogy a kérdőíveknek köszönhetően fény derült egy oktató nem megfelelő teljesítményére? 

K.N.: Szerencsére sokkal több a pozitív visszajelzés, de előfordult ilyen is. Például egy oktatónak nem volt megfelelő a nyelvtudása. A panaszokat továbbítottuk az intézményvezetőnek, és a tanszék eljárt az ügyben.

De volt olyan oktató is, akiről jelezték, hogy nem tartja meg az óráit. Ekkor az érintett intézet és a Kar vezetésével közösen egyeztettünk, azóta ez a probléma megszűnt. 

Konkrét panaszokat és jó gyakorlatokat leginkább a szöveges válaszokból tudunk kinyerni, így tényleg nagyon fontos, hogy a hallgatók leírják ezeket. Személyesen is tapasztaltam, hogy az észrevételek célba érnek. A gyakorlati jellegű óráimon több tanár is jelezte, hogy az OMHV-ban azt olvasta, a hallgatók bizonyos fajta feladatot jobban szeretnek, ezért idén is épített be belőle a tematikába, vagy épp ellenkezőleg: az értékelések fényében inkább másra cserélte.

PB: Péter, hogy néz ki mindez a másik oldalról, mennyire reálisak a hallgatói értékelések? 

R.P.: Úgy érzem, teljes mértékben. Általában jól látják a hallgatók, akár pozitívumot, akár negatívumot írnak. Mi pedig oktatóként igyekszünk beépíteni a tanulságokat a következő félévbe.

Mi is emberek vagyunk, időnként hibázunk, de fejlődünk és tanulunk a visszajelzésekből.

Az OMHV Bizottságban is megfigyelhető ez a partneri viszony. Hatékonyan tudunk együtt dolgozni és mindkét oldal szempontjait figyelembe vesszük. 

PB: Kik kaphatják meg az Év oktatója díjat? 

K.N.: A díjat a BTK Hallgatói Önkormányzat adja, egy teljes tanév teljesítménye alapján.

Azok kapják, akiknek a kérdőívek alapján a legmagasabb az átlaga. Fontos tudni, hogy ehhez legalább húsz-harminc kitöltéssel kell rendelkezni, különben nem elég reprezentatív a minta.

Az előző tanévben Fekete Tamás, Kleiber Judit és Vida Gergő kapta az elismerést.

PB: Niki, sokan talán nem tudják, milyen jellegű problémákkal fordulhatnak hozzád mint tanulmányi referenshez. 

K.N.: Gyakorlatilag bármilyen tanulmányi jellegű problémával. Tudok segíteni űrlapok kitöltésében, mint például a kreditelismerés vagy a kedvezményes tanrend kérelem. Én vagyok az az ember, aki alaposan ismeri a Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatot, ami alapján élünk és dolgozunk itt az egyetemen.

Tanácsot adok, ha valaki fél az átsorolástól, vagy konfliktusba került az oktatóval, és úgy érzi, hogy egyedül már nem tudja megoldani. Itt ismét szeretném hangsúlyozni, mennyire fontos, hogy a adott problémát az OMHV-n keresztül is is jelezzék, akkor is, ha közben megoldódott.

Ha egy probléma gyakran felbukkan a szöveges értékelésekben, akkor bizonyítani tudjuk, hogy nem egyedi esetről van szó, és sokkal hatékonyabban tudjuk képviselni a hallgatók érdekeit.