„Nem rendelkezünk semmiféle tudással érzékeinkről, amíg a médiumok nem kínálnak ehhez modelleket és metaforákat”

A kommunikáció- és médiakutatás műhelyei című előadásokon csütörtökönként egy a kommunikációval foglalkozó kutatócsoport mutatkozik be. Negyedik alkalommal a debreceni Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék munkatársai, Kálai Sándor és Maksa Gyula tartottak előadást Kommunikáció- és médiakutatás a Debreceni Egyetemen címmel.

A Debreceni Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékén a BA és MA szinten tanulók két szakirány közül választhatnak: újságírás és szervezeti kommunikáció. A gyakorlati és az elméleti oktatás nem válik külön egymástól, inkább készségfejlesztés zajlik a tanórákon. Ezzel a diákok mondhatni beleszocializálódnak a tudományos környezetbe. Arra készítik fel őket, hogy könnyen el tudják sajátítani a különféle kommunikációs munkakörök fortélyait. Ugyan nincs szigorúan tantervbe építve a gyakorlati oktatás, azonban a diákok a kiépített kapcsolati rendszernek köszönhetően kipróbálhatják magukat rádióknál vagy a helyi kommunikációs ügynökségeknél. Az újságírásba is belekóstolhatnak az Alföld, a Mediárium vagy a kulter.hu hasábjain.

A diákoknak lehetőségük van a félévenként megrendezett síkfőkúti tehetséghétvégén bemutatni kutatásukat, illetve azokat megvitatni a hozzáértőkkel. A tanszék szakmai kapcsolatban áll több magyar egyetemmel, és már alakulóban van a nemzetközi kutatásba való bekapcsolódás is. Elsősorban francia nyelvterületen érdekeltek, több külföldi konferencián is részt vettek előadóként.

A tanszék maga is szervezett konferenciákat, ilyen volt például a Pierre Norma fogalmát, az emlékezethelyeket (lieux de mémoire) középpontba helyező kutatás: Emlékezethelyek a magyar populáris kultúrában. A konferencia során az emlékezethelyek mediális összefüggéseit és a népszerű kultúrában betöltött szerepét vizsgálták. Kiindulópontjuk szerint az emlékezés mindig kötődik valamelyik médiumhoz, melyek egyúttal archivációs rendszerek is. A megjelenítéssel egyúttal megtestesítenek valamit, hatnak az érzékeinkre is, így a materiális, a szimbolikus és a funkcionális emlékezetképződés, illetve ennek medialitása elválaszthatatlan egymástól. A populáris kultúra is az emlékezet hordozója, a konferencián a Rákosi- és Kádár-kor, valamint a rendszerváltás utáni időszak egyes populáris emlékezethelyeit vizsgálták. A példák közt megjelent az Aranycsapat, a Szomszédok című sorozat, a Rejtő-kultusz, valamint korabeli képregények, reklámok.

Kisebb előadást tartottak a tömegkultúrában végbement változásokról. 1920 és 1951 között az európai sajtóban lezajlott egy paradigmaváltás, ami után ipari logika alapján kezdett működni, a korábbi retorikai paradigma helyett. A meggyőzés helyett a narráció vette át a szerepet, vagyis a sajtó le akarja írni, elbeszélni a körülöttünk levő világot. Míg a retorika esetében a szerző állt a középpontban, a narratíva esetében a közvetítés a hangsúlyos. A médiakultúra ezt a bizonyos közvetítést kívánja tanulmányozni, ezért a médiakultúrát szem előtt tartó tanszék a kutatásaiban szintén ennek az elképzelésnek az elemzésére koncentrál.

Mindkét szakágon rengeteg irányba lehet indulni. Foglalkoznak szervezeti kommunikációval, imázskommunikációval, egy szervezeten belüli kulturális különbségek menedzselésével, a sport és a média kapcsolatával, építészettel, civil médiával és populáris irodalommal is.

A tanszék oktatói és PhD-hallgatói is populáris kultúra, médiakultúra területen kutatnak. Foglalkoznak irodalomtudománnyal, mint például a magyar elbeszélő próza történetével, vagy Örkény prózájának és drámáinak vizsgálatával. Tanulmányozzák a modern és posztmodern kultúraelméleteket, a médiumok és médiaműfajok változásait, a populáris kultúra és a média kapcsolatát, a tömegkultúrát. Azzal is foglalkoznak, hogy a televíziós sorozatok világa, hogyan alakítja a médiakultúrát, egy másik kutatás pedig azt vizsgálja, hogyan jelennek meg az észak-amerikai kultúra hatására sajátos szuperhősök a Közel-Keleten. Van, aki a francia kultúra és irodalom területén mélyedt el, míg mások a képregények és rajzolt plakátok világába ásták bele magukat.

Jövő hét csütörtökön a Zsolnay Negyed E-25-ös épületének E 301-es termében 16 órától a Magyar Telekom innovációs laborjának a bemutatkozását láthatjuk Bircsák Eszter előadásában.