Mi a helyzet Gyöngyöspatán? – A kommunikáció- és médiakutatás műhelyei előadássorozat következő állomása

 

A Pécsi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszékének kurzusán a résztvevők Feischmidt Margit egyetemi docens és Szolnoki József filmrendező előadását hallgathatták meg Gyöngyöspata 2011. A magyarországi szélsőjobboldal laboratóriuma címmel. 

 

A rendezvény kezdetén Szijártó Zsolt – a Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék vezetője - üdvözölte az egybegyűlteket, majd néhány gondolattal rávilágított a március elsejei program sajátosságára, ami az előző két előadástól eltérően, nem a tanszék bemutatását, hanem az egyik legfrissebb helyi kutatás eredményeit és menetét prezentálta a hallgatóság felé, a gyöngyöspatai romák helyzetéről.

Szijártó Zsolt témaindítója után Feischmidt Margit vette át a szót, aki kicsit több mint egy órában, power pointos bemutató segítségével ismertette kronológiai sorrendben a Gyöngyöspatán történteket és a jelenséghez kapcsolódó társadalmi, politikai és közéleti eseményeket. Szó esett a falusiak sérelmeiről, a szélsőjobboldali politika európai és hazai történetéről, valamint sokak által megfelelő alternatívává válásáról, illetve a konfliktus konkrét szereplőiről, a romák szegregációjáról és a helyiek lehetőségeiről is. Azért volt szükség a gyöngyöspatai helyzet sokdimenziós összefoglalására, hogy minden jelenlévő átláthassa az ottani történések komplexitását illetve, hogy a kutatás mibenléte is érthetővé váljon.

Az egymásra ható események sorozata és a falu sorsát nagyban meghatározó szélsőjobbos tevékenységek bemutatása mellett többek között találkoztak a résztvevők a jelenség médiareprezentációjával. A docens asszony ugyanis beidézte a Heti Válasz, a Guardian, a TASZ és a HVG cikkeit, így az általuk közvetített nézőpont és a témához való viszonyulás is nyilvánvalóvá vált a hallgatók számára.

A források ismertetése után, Feischmidt Margit a tanulmány célját és módszereit foglalta össze. Az interjúkon, beszélgetéseken (hétköznapi és a felső tízezer köreiben meghatározó személyekkel egyaránt) valamint a nyilvános adatok felhasználásán alapuló kutatásban szükség volt a konfliktus komplex értelmezésére és ismeretére, hiszen a tanszék munkatársai a roma-magyar ellentét okait akarták felfejteni. Továbbá kíváncsiak voltak a szélsőjobb politikai stratégiájára és társadalmi beágyazottságának következményeire is. Miként hatnak a militarista szerveződések a falu életére? Megszűnik-e ezáltal a magyarok és a cigányok közötti konfliktus?

 

A kutatásból kiderült, hogy sokan örültek a politikai beavatkozásnak, mert szerintük így kordában tartható a „romabűnözés”, és végre rend lesz a faluban. Természetesen a másik oldal nem értett egyet a konfliktus ilyen módon történő „megoldásával”. A romák félnek Gyöngyöspatán, hatvanan már politikai menekült státuszt kértek Kanadába. A mintafalu elképzelés és a közmunka-program szerintük ellehetetleníti az életet a kis településen.

Feischmidt Margit előadását követően, Szolnoki József: Hideg Béke című dokumentumfilmjének megtekintésére volt lehetőség, amely a kutatás keretében, mégis más nézőpontból dolgozta fel a gyöngyöspatai eseményeket. A filmrendező a „középtávú jövőkép” módszeréhez ragaszkodott, ugyanis szerinte ezzel vált igazán kifejezővé a faluban élők véleménye, sérelmei. Minden szereplőtől ugyanarra a kérdésre várta a választ: ki hogy képzeli el Gyöngyöspatát a nem túl távoli jövőben?

Az alkotást az tette igazán különlegessé, hogy egységes háttér és egyforma beállítások mellett szólaltatta meg a falu lakosságát, mindkét csoportot (magyarok és romák) egyformán reprezentálva. Nem emelt ki senkit a technika által, ezért minden vélemény hangsúlyossá vált benne. A filmrendező célja nem az indulatok, érzelmek felkorbácsolása, hanem a vélemények bemutatása volt. Emiatt döntött a gyermekek arcának eltakarása mellett is. Esetükben csupán a hangjukat lehetett hallani és egy általuk készített rajz képe jelent meg a kivetítőn. A megoldás furcsának tűnt, mégis illett a kisfilm koncepciójához. Közelebb hozta a jelenséget a hallgatósághoz és vitát generált a témában.

Március 8-án, a Zsolnay Negyed E-25-ös épületének E 301-es termében 16 órától a Debreceni Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének bemutatkozását láthatjuk, Kálai Sándor és Maksa Gyula előadásában.