,,Megéri fél órát áldozni az életünkből (...), ezzel évtizedeket nyerhet valaki”

Az AIDS világnapja kapcsán Dr. Feiszt Zsófiával, a pécsi 1. számú Belgyógyászati Klinika Infektológia Tanszékének klinikai szakorvosával beszélgettem. 
 
Pécsibölcsész: Elsőként azt szeretném kérdezni, hogy miért választotta épp ezt a hivatást és szakterületet?
 
Dr. Feiszt Zsófia: Az infektológiának a kiválasztásában az egyetemi tanulmányaim és a gyakorlatomon szerzett tapasztalatok segítettek. Itt a munkaközösség és a szakma is megtetszett. Ehhez kapcsolódik az is, hogy a trópusi betegségek mindig is érdekeltek és egy kenyai tartózkodást követően ezekre vonatkozó szakvizsgát szereztem. Ennek a szakterületnek a csúcsa pedig a HIV/AIDS-ellátás. 
 
PB: Az AIDS világnapja felhívja arra a figyelmet, hogy a betegség még mindig igen jelentős kockázat. Mik a legfontosabb lépések az AIDS kapcsán, amit meg kell tenni? 
 
F.ZS.: Egyrészt azt ki szeretném hangsúlyozni, hogy mára sokat fejlődtek a kezelési lehetőségek, a kór felismerése már nem jelent „halálos ítéletet” a betegek számára. Aki szedi a gyógyszert, jó életminőségű, teljes életet élhet. Ezt mutatja az is, hogy a HIV-fertőzöttek átlagéletkora mindössze két évvel tér el a nem fertőzött népességétől. Azonban ahhoz, hogy ez elérjük, legfontosabb, hogy a betegséget korai stádiumban ismerjük fel. Véleményem szerint a szűrés mindenkinek, aki aktív szexuális életet él, ajánlatos, hisz így megismerheti HIV-státuszát, aki pedig a rizikócsoportba tartozik, legalább évente menjen el szűrésre. Erre megéri fél órát áldozni az életünkből, különösen akkor, ha ezzel évtizedeket nyerhet valaki. Az egészségeseknek pedig megnyugtató a biztos tudat, hogy nem pozitívak. Másrészt fontos azt is megemlíteni, hogy a szűrővizsgálat nem helyettesítheti az óvszerrel történő védekezést, tekintettel arra, hogy így más szexuális úton terjedő betegség – syphilis, gonorrhea, HPV – átvitele is megakadályozható. 
PB: Kik a legveszélyeztetettebbek? 
 
F.ZS.: A statisztikai adatok alapján Magyarországon a kb. 2200 HIV-fertőzött 85-90%-a férfi, ebből a homoszexuálisok aránya kb. 90%. Ami igen nagy probléma, hogy az újonnan felfedezettek között egyre nagyobb arányban fordul elő a húszas, harmincas korosztály. A statisztikai adatok arra is rávilágítanak, hogy a betegeket gyakran nem találjuk meg még idejében, a tünetmentes stádiumban. Akinek a betegségét csak AIDS-stádiumban ismerjük fel, annak az életkilátásai sokkal rosszabbak. 
 
PB: Vannak-e a HIV-fertőzésnek jól felismerhető tünetei? 
 
FZS: A fertőződést követően 3-6 héttel lép fel az akut betegség, ennek során láz, nyirokcsomó-megnagyobbodás, néha kiütések jelentkeznek, majd néhány nap, maximum egy hét elteltével a tünetek elmúlnak. Ezután egy tünetmentes időszak következik, ami eltarthat 6-10 évig is akár. Ezt követően alakul ki az AIDS-stádium, amikor a HIV-fertőzés mellett egyéb társbetegségek, azaz más fertőzések, daganatok vannak jelen. Akit tehát ebben a stádiumban ismerünk fel, annak nagyon gyakran ezek a betegségek jelentik a panaszokat. Ez azért probléma, mert a beteg már csak ezekkel a súlyos panaszokkal fordul orvoshoz. 
 
PB: Hány beteget diagnosztizálnak évente Magyarországon, illetve Pécsen? 
 
FZS: Magyarországon emelkedik a tendencia, bár az utóbbi két évben stagnál. 2016-ban és 2017-ben 230-240 körül volt. Baranya megyében 56 HIV-pozitív él, a mi klinikánkon pedig 26 beteg áll gondozás alatt.
 
PB: Pécsen hol van lehetőség szűrésre? 
 
FZS: Egyrészt a Baranya Megyei Kormányhivatal végez szűrővizsgálatot, másrészt a mi pécsi központunk biztosít ingyenes, anonim gyorstesztes szűrést minden munkanap 9 és 15 óra között, hogy bárki megismerhesse a HIV-státuszát. Az eredmény már 15 perc alatt megvan.