„Mára többet olvasok jogszabályokat, mint szépirodalmat” – interjú Vancsik Péterrel, a BTK-HÖK új elnökével

A PTE-BTK tavasszal megválasztott elnökével Vancsik Péterrel beszélgettünk feladatairól, sztereotípiákról és a politikuspalántákról.

PécsiBölcsész: Mikor és legfőképp miért született meg benned az az elhatározás, hogy hallgatói érdekképviselettel foglalkozz?

Vancsik Péter: Én úgy kezdtem az egyetemet, hogy pontosan tudtam, mihez akarok kezdeni a diplomámmal. Tudatosan a magyar és testnevelést párosítottam, és persze a tanári pálya felé orientálódtam. Így utólag látok némi hasonlóságot a tanárság és az érdekképviselet között, a szemléletmódban és a felelősségvállalásban mindenképp.

A valós érdekképviselethez még Gulyás Tibor mellett, alelnökként kötöttem magam. Akkor úgy éreztük, hogy a hallgatói önkormányzatnak a maga – részben és szükségszerűen intézményesült – formájában a rendezvényszervezés mellett a tanulmányi érdekképviselettel magasabb szinten kell foglalkoznia. Körülbelül két évvel ezelőtt kezdtem tanulmányi ügyekkel foglalkozni, és mára többet olvasok jogszabályokat, mint szépirodalmat.

PB.: Mit csinál egy HÖK elnök napi szinten? Hogy néz ki egy napod?

V.P.: Van egy kutyám, így ha akarok, ha nem, hatkor kelek. Séta, kávé, öltözködés, hírek… és nyolcra be is érek. E-mailek olvasása, és a nap többi részének megbeszélése. A bizottsági anyagok átnézését és a hétre tervezett feladattervet, ütemezést már este készítem. Ritkán jutok haza nyolc előtt, de ezzel így van minden egyetemista. A legtöbbjük még ez után kezd el lazítani, ugye. Én jófiú vagyok, és tízkor már alszom.

PB.: Rengeteg pletyka kering az országban a HÖK elnökökről, azok funkciójáról. Mi tehát szerinted egy HÖK elnök? Politikuspalánta vagy forráselosztó bürokrata?

V.P.: A nyelvészeti tanulmányaimból tudom, hogy a sztereotípia nem más, mint példák alapján keletkezett sémák használata. Ezt persze a társadalmunk egész furcsán használja, ugyanis a tanult sémák hozzásegítenek adott szituációk eredményes és könnyed megoldásához.

A HÖK elnök politikuspalánta. Ha nem rendelkezik azokkal a kompetenciákkal (vagy sémaelemekkel), amikkel napjaink politikusai, vagyis nem tud érthetően és értelmes közönség előtt beszélni, nem tudja megfogalmazni a gondolatait, nem tud helyzeteket megfelelően és gyorsan átlátni, reagálni, problémákon felülkerekedni és globális értelmezni, akkor nem tud segíteni a hallgatókon. Nem mondom, hogy én ezeket tudom, de tanulok, napról napra egyre többet. Bürokratának akkor érzem magam, ha a szabályzat értelmében el kell utasítanom a hallgatói kéréseket. Sajnos ez is része a feladatomnak.

PB: A felsőoktatásban érzékelhető nagyarányú forráskivonások mennyiben befolyásolják a Hallgatói Önkormányzat működését?

VP: A hallgatói önkormányzatot életre keltő mozgalom a hallgatói érdekek védelmét és képviseletét hivatott szolgálni. Ennek a szolgálatnak fejlődnie és alkalmazkodnia kellett ahhoz, hogy a növekvő igényeket kiszolgálja. Az érdekképviselethez nem kell sok pénz, csak elhivatott egyetemisták. A működéshez, az egyetem bürokratikus rendszerének igényeihez viszont kell, és nem is kevés. A kisebb karokon már a saját iroda fenntartása is veszélyben van. A BTK-t ez még nem fenyegeti. Nem szeretek jósolni, de úgy gondolom, ha a forráskivonásnak ezen tendenciája marad, akkor az érdekképviseletnek először a színvonala, majd a hatékonysága fog csökkeni.

PB: Az őszi szemeszter során milyen programkínálatot biztosítotok a hallgatóknak?

VP: A programszervezésben alapvető paradigmaváltást készülünk véghezvinni. Eddig igyekeztünk olyan rendezvényeket szervezni, amelyek a hallgatók legnagyobb közösségét szolgálja ki. Mostantól szeretnénk, ha a hallgatók megmondanák, mit szeretnének, és persze még inkább szeretnénk, ha megvalósításba is csatlakoznának. Ami biztos, hogy idén sem maradhat el sem a gólyabál sem a Rókus-kupa.