Koronamentes kalandozás Rómában

A turistalátványosságok konganak az ürességtől, miközben a repülőjegyárak soha nem látott mélységbe zuhantak – ennél ideálisabb körülményeket nehezen tudnánk elképzelni utazáshoz. Leszámítva azt az apróságot, hogy éppen egy világjárvány tombol, és a saját nappalinkon kívül már szinte sehova nem tehetjük be a lábunkat anélkül, hogy fehér szkafanderbe öltözött emberek turkálnának az orrunkban, és még a negatív teszt után is tíz nap karantén legyen az ítélet. Most mégis oda invitálom a kedves olvasót, ahová az ókor óta minden út vezet: Rómába, az örök városba. És minden utazási irodánál jobbat ígérek: semmi PCR-teszt, nincs karantén, nem kell maszkot hordani, és még ingyen is van (de tényleg).

Cikksorozatunk folytatásaként most a napsütötte Itáliába teszünk kirándulást, a megszokottól több okból is eltérő módon. Egyrészt, ahogy az már a korábbi cikkből is kiderült, ehhez a városnézéshez még az ágyból sem kell kikelni, sőt ha úgy esik jól, akár pizsamában is bebarangolhatjuk Rómát.

Másik különlegességét az adja, hogy bár Róma ókori látványosságaival és lépten-nyomon felbukkanó régészeti emlékeivel önmagában is egy hatalmas múzeum, mi most az ezen belül épült múzeumokat fogjuk megnézni.

Ebben pedig a sokak számára már ismert Google Arts&Culture lesz segítségünkre, ahol több mint száz római múzeum kiállítását tekinthetjük meg. Ne zavarjon minket, hogy a Google-keresés mindről azt állítja, „átmenetileg zárva”: ezen a nagyszerű honlapon ilyen nem létezik. A már eddig is említett kényelmi faktorok mellett az sem elhanyagolható, hogy az online múzeum mindig nyitva van: ha valaki inszomniától szenvedve hajnali kettőkor szeretné megtekinteni az olasz nemzeti kincseket, azt maximum a lakótársa akadályozhatja meg ebben.

És persze az sem utolsó dolog, hogy a lábunkat sem kell legyalogolni – csak két kattintás, és máris egy újabb galériában találja magát az ember.

Induljunk is el a kultúra útvesztőjében, és a Tevere mentén délkeletről északnyugatra haladva nézzünk meg együtt néhány múzeumot, kezdve a Római Civilizáció Múzeumával, ami gyakorlatilag a Római Birodalom kicsiben.

A kiállításon az egykori birodalom minden művészeti alkotásának makettjét megtalálhatják az érdeklődők, ráadásul olyan élethűen, mintha maguk a makettek is időszámításunk előtt készültek volna.

Ha mindig is tudni szeretted volna, hogy nézne ki a Colosseum, ha kész lenne (szóval hogyan is nézett ki, amikor felépült), akkor itt a lehetőség, a makettvárosban ez is megtalálható. Személyes kedvencem a Constantinus császár korabeli Róma-modell, ami a miniatűr elemek ellenére is egy teljes szintet betölt – így talán már azt is el tudjuk képzelni, hogy a rómaiak a világ urai voltak.

Utunk ezt követően a Capitolium Múzeumba vezet, ami a Forum Romanumtól nem messze, a Capitolium dombon található. Ha már beteltünk a régészeti leletek szabad ég alatt való csodálásával, és betérnénk az égető napsütés elől, akkor ez a kiállítás mindenképpen jó választás.

Első emelete ugyan szintén antik kincsek gyűjteményét rejti, a második emeletre ugorva azonban már főleg egyháztörténeti szempontból fontos és érdekes festményeket is megcsodálhatunk.

A legfontosabb darab, amit nem érdemes kihagyni: Romulus és Remus, valamint az anyafarkas szobra, ami a város alapításának történetét meséli el.

A folyó partján továbbra is észak felé haladva következő állomásunk a Római Nemzeti Múzeum, ami a város egyik legfontosabb régészeti múzeuma. Itt aztán valóban el lehet tölteni egy egész napot, vagy akár kettőt is, ha valakit érdekel a történelem, ez ugyanis egy négy részből álló múzeum, ahol Diocletianus fürdőkomplexumának feltárt elemeitől egy több száz évvel későbbi palota magángyűjteményekből összerakott kiállításáig minden megtalálható. 

Akinek pedig még mindig nem volt elég az ókori emlékekből, bekukkanthat a még északabbra lévő Ara Pacis kiállítótérbe, ahol modern keretek között – szó szerint, hiszen egy üvegbúrába zárva – nézhető meg Augustus császár időszámításunk előtt 30-ban felavatott szentélye.

A monumentálisnak nem igazán nevezhető alkotást elsősorban az ókori művészekre jellemző részletgazdag, csoda szép faragások miatt érdemes körbejárni.

Mai kirándulásunkba ennyi fért bele, bár mindeközben elmentünk több tucat ókori gyűjteményt bemutató múzeum, modern kiállításokat felvonultató galéria, sőt még egy Bonaparte Napóleon életét bemutató magángyűjtemény mellet is, nem beszélve a szabadtéri műemlékekről.

Rómában valóban minden egyes kődarab a múltat idézi és a vibráló napsütésben bárhol, bármelyik pillanatban úgy érezhetjük magunkat, hogy az ókori világ középpontjában sétálgatunk, Krisztus születése előtt – ezt az érzést pedig nehezen adhatja vissza az internet, bármennyire is a világ nyolcadik csodája.

De egy szürke februári délutánon mégis jóleshet leülni a gép elé, és motivációt gyűjteni (na meg persze ötleteket egy járvány utáni utazáshoz) egy illatos, erős olasz kávé és egy szelet pizza mellett Google barátunk segítségével.