Jogi kérdésekről érthetően - A kommunikáció- és médiakutatás műhelyei című előadássorozat elkezdődött

 

A kommunikáció- és médiakutatás műhelyei kurzuson hetente más, a kommunikációval foglalkozó intézmény előadója fog a Zsolnay Negyedben előadást tartani, így köszönthetünk majd vendéget az ELTE-ről, a Szegedi- és Debreceni Tudományegyetemről, vagy akár a Médiakutató folyóirat szerkesztőségéből és a Magyar Telekom innovációs laborjából. Elsőként dr. Szőke Gergely járt nálunk, a PTE ÁJK Informatikai és Kommunikációs Jogi Tanszékének munkatársa.

Adjunk össze egy szakembert és egy érdekes, ám Magyarországon még gyerekcipőben járó tudományterületet, ennyi kell ahhoz, hogy létrejöhessen egy izgalmas előadás, mely bepillantást enged azokba a hétköznapi tevékenységekbe, melyek társadalmunkban természetesnek tűnnek, mégis jogsértőek – dióhéjban ez volt dr. Szőke Gergely előadásának a lényege.

A kurzus menete kezdetben egy egyetemi nyíltnap légköréhez hasonlított. Szijártó Zsolt – a Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék tanszékvezetője - rövid bevezető után átadta Szőke Gergelynek a szót, aki egy órában ismertette az Informatikai és Kommunikációs Jogi Tanszék tevékenységét és munkásságuk egyes részleteit, power pointos bemutató segítségével. Továbbá mesélt a tanszék hazánkban betöltött szerepéről, lehetőségeiről valamint azokról az új jogi problémákról is, melyek az informatika térnyerése óta kerültek előtérbe - gondolva itt főként a virtuális kereskedelemre, az adat- és információvédelemre, az internet képlékenysége miatt létrejövő számítógépes bűnözésre, vagy a munkahelyeken betartandó jogi előírásokra.

A kurzus izgalmasabb fele azonban akkor következett, amikor Szőke Gergely beszélgetésre invitálta a jelenlévőket. Kérdéseket intézhettek hozzá a hallgatók, az őket érdeklő jogi kérdésekben. Így többek között előkerült a személyes adat- és információvédelem témaköre, ahol sokan kíváncsiak voltak a Facebook kapcsán felmerülő, sokszor nehezen értelmezhető beállításokra. A szakember elmondta, hogy a közösségi médium rengeteg információt tárol a felhasználókról. Ezt a hirdetőknek továbbadja, így a reklámok és a felkérések mindig személy szerint változnak, attól függően mi tűnik a legoptimálisabbnak az adott felhasználó részére. Például egy olyan nő, aki többször látogat babavárással kapcsolatos oldalakra, annak valószínűleg terhességgel, gyerekgondozással kapcsolatos hirdetések fognak megjelenni.

A Facebook-on túl a Google-t érdemes kiemelni, mint jogi konfliktusforrást. Ugyanis ez a szolgáltató összekapcsolja a különböző oldalakon található adatainkat, véleménynyilvánításainkat, így többet tud rólunk, mint gondolnánk. Ismeri az ízlésünket, tudja a levelezéseink tartalmát, címzettjeit és azt is, hogy milyen oldalakat látogatunk rendszeresen. Az adatáramlás következtében az is könnyen behatárolhatóvá válik, hogy milyen anyagi helyzetben vagyunk.

Meglepő, hogy mi minden kiderülhet egy felhasználóról, ha nem tesz lépéseket az adatainak védelme érdekében. Sőt mindez érvényes az internetes tranzakciókra is, ahol számos információt kell kiszolgáltatnunk önmagunkról a sikeres vásárlás érdekében. Szőke Gergely e kérdés kapcsán a Vatera példáját említette, ahol nem elegendő egy nicknév, hanem számlaszámra és címre is szükség van.

Az előadás során a hallgatók tehát megismerhették az infokommunikációs technológiák térnyeréséből származó jogi kérdéseken túl a hétköznapinak tűnő tevékenységek szabálysértő jellegét is. Szőke Gergely emellett betekintést nyújtott a bölcsészek számára, a talán távolinak és szövevényesnek tűnő Jogi Tanszék munkásságába is.

Csütörtökön a Zsolnay Negyet E-25-ös épületének E 301-es termében 16 órától a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézetének munkatársai – Kádár Magor egyetemi docens, Keszeg Anna egyetemi adjunktus és Zörgő Noémi egyetemi tanársegéd – tartanak előadást Lokalitás és brandépítés. Bemutatkozik a kolozsvári BBTE Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézet címmel.