Jelenkor 60. évforduló - Egyszer volt egy évforduló

A most 60 éves Jelenkor című folyóirat jubileumi ünnepségét 2018. október 17-én rendezték meg.  
 
Szerda este már szépen besötétedett, mire elkezdődött a program a Pécsi Nemzeti Színház kamaratermében. A hétórai nyitás előtt már ott gyülekezett a tömeg. Minden kedves vendég kapott egy példányt a jubileumi kiadásból. 
 
A házigazda szerepét Bősze Ádám, a Bartók Rádió munkatársa töltötte be, ő vezényelte le az estét. 
A Filharmonikusok zenészei indították el az ünnepséget, játékukkal hamar felhívták a figyelmet a műsor kezdetére. 
Nagy Imre professzor úrnak, a PTE BTK Klasszikus Irodalomtörténeti és Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék professzorának nyitóbeszédében összefoglalásra került a pécsi irodalom története a folytonosság tükrében. Szó esett a hagyományok fontosságáról, a Jelenkort megelőző irodalmi magazinokról; a Sorsunkról és a Dunántúlról, melyeknek meghatározó személye volt Várkonyi Nándor. Elmondta, a Jelenkor egyik sarkalatos tulajdonsága az, hogy nem csak egy stílusba sorolható tartalmakat jelenít meg kiadványaiban, hanem törekszik minél szélesebb terjedelemben lefedni a kortárs irányzatokat. Nyitottságot és toleranciát kér a lap az olvasóktól. Bertók László (költő) egy félig felolvasással, félig visszaemlékezéssel vette át a szót, majd szerzőtársai, Meliorisz Béla, Kiss Tibor Noé és Tompa Andrea saját műveiket adták elő. Köztük színművészek egy-egy verset szavaltak el a Jelenkor korábbi számaiból. 
 
Az első felvonás után szünet követezett, egy koccintásnyi rozéval folytatódott a közös ünneplés. A szünet tizenöt percében éreztem egyedül feszélyezve magam, mivel a sok író, az ismerős arcok, akiket eddig csak képekről láttam, mind ott voltak, de egy egyszerű olvasó számára mégiscsak mind idegenek voltak.
 
A szünet vége után megint a filharmonikusok hangoltak rá minket arra a tényre, hogy folytatódni fog a műsor, szóval tessék szépen elcsendesedni. Bartóktól a Román népi táncokat játszották (kis jegyzetfüzet elő, új kedvenc a listára). Ágoston Zoltán, Csordás Gábor, Csuhai István és Nagy Boglárka, a folyóirat munkatársai folytattak párbeszédet a pécsi irodalom folytonosságáról. Itt is említésre került az a tény, hogy Csorba Győző szerepe milyen fontos a folyóirat életében, illetve alakja mennyire átszövi a pécsi irodalmi életet. 
 
A beszélgetés után ismét felolvasás következett. Kukorelly Endre, Garaczi László, Méhes Károly, Tolnai Ottó saját írásait adta elő. Közte Weöres Sándor, Csorba Győző versei hangoztak el Bacskó Tünde, Frank Ildikó Eszter, Köles Ferenc és Rázga Miklós tolmácsolásában. Különösen tetszett egy felolvasott szerkesztői levél, aminek tárgya egy visszautasított írás volt azzal a zárással, hogy a szerző bátran próbálkozzon újra. Lám-lám, a jubileumi ünnepségen ő az egyik fellépő. A legutolsó felolvasó, Garaczi László írása zseniális zárás volt „A tejföl mennyit bír?” címmel. Az egész hallgatóság nevetésben tört ki hallatán. 
 
Végezetül egy reklám hangzott el a Jelenkor hatvanadik évfordulójáról való megemlékezés egy másik módjáról. A „Jelenkor 60” programsorozat keretein belül megrendeznek egy képzőművészeti kiállítás, ahol a meghívott pécsi képzőművészek bemutatkozására kerül sor a Pécsi Galéria Széchenyi téri kiállítótermében 2018. november 2.– december 2. között.
Számomra fantasztikus élmény volt ez az este. Ha tehetem én részt veszek a további programokon és ezt mindenkinek, csak ajánlani tudom.