Helyzetjelentés a gyárból - PEN 0. és 1. nap

Természetesen mi is kinn vagyunk a PEN-en, így a beszámolók sem maradhatnak el. Hajdu Mariann és Borsik Tamás mesél első körben a fesztivál első feléről - sorban állásról, kedvenc mobil vécéjükről, még kedvencebb koncertjeikről és a bőrgyári hangulatról.


Hajdu Mariann:

A diákrektorságért folytatott küzdelemben érdekelt kari csapatok szórakoztató felvonulásával hivatalosan is kezdetét vette a PEN. Az első este legtöbbünknek még főleg a Bőrgyár területének megismerésével és a fesztiválon kívül eső, alkoholos italokat árusító egységek szorgos látogatásával telt.

A sarki kisbolt valószínűleg sikeresen kitermelte az éves bevételt egy éjszaka alatt. Nem hiszem, hogy volt bárki is, aki akár csak egy tíz perc erejéig nem foglalt helyet a kis, kényelmes sörpadokkal kecsegtető kerthelyiségben. A fesztivál tekintetében kifejezetten jó, illetve nem túl kellemes tapasztalatokkal is gazdagodtam. A szekusok hihetetlenül türelmesek, a fesztivál hangulatot még tovább fokozzák a zord gyárépületeket megszelídítő fényfestések, és bőven akad mindenkinek kedvére való színpad, étel és ital egyaránt. A sörök folyamatos betermelésével el is jutunk a fesztivál egyik kulcsproblémájához. A toalett kérdés a végeláthatatlan sorokkal, mondjuk ki, kritikus, és a sorban állás tulajdonképpen a Peter Jackson féle Hobbithoz hasonlítható. Nem elég, hogy vállalhatatlanul hosszú, és sok ideig tart, de még csak nazgulok sem szórakoztatják az ember lányát.

Koncertek tekintetében az első nap egy biztonsági lökés volt. Az este során szinte mindenki meghallgathatta valamelyik favoritját, a Zen&Roll színpadnál pedig új szerelmekre, kedvencekre is szert tehettünk. Az este egyik fénypontja minden bizonnyal a – finoman szólva – különcségéről ismert Soerii és Poolek formáció lehetett volna, ha nem majdnem ugyanabban az idősávban szórakoztatja a publikumot, amikor a hatalmas tömeget vonzó Punnany Massif tartja hazai pályán a 10. jubileumi születésnapi koncert zsúrját. Ettől függetlenül a srácok eléggé az arcunkba pakolták a csodálatos szinti alapokra írt klasszikusokat. Még innen átérve is még könnyen kaphattunk a Massif életérzésből, a teli sátor egy emberként sikította a különböző refréneket. Egészen emlékezetes születésnapja lehetett a bandának.


Borsik Tamás:

TEF ide vagy oda, a PEN már nagyon hiányzott – ez akkor vált számomra végleg nyilvánvalóvá, amikor a 0. napon besétáltam a Bőrgyár területére. Rögtön felsejlett előttem pár 2010-es kép, kisebb nosztalgiarohamot előidézve, lelkesen vetettem magam tehát a forgatagba.

Abba a forgatagba, ami a szerdai napon még meglehetősen vérszegény volt – a látogatók és a fellépők számán is érezni lehetett, hogy ez tényleg csak a bemelegítés. Ákos persze így is megtöltötte az OTP Junior Színpadot, vérprofi fellépése (itt most a vizuális elemekre, és a koncert show-faktorára gondolok főként, a zene, ahogy várható volt, megosztotta a közönséget) megfelelő nyitása volt a fesztiválnak. Bár a programfüzetben ugyanarra a helyszínre voltak kiírva, kisebb zavarodottságot okozva az Irie Maffia egy másik színpadon, a Converse-én próbálta forrósítani a hangulatot. Senáék sikerrel vették az akadályt, a napokban friss lemezzel jelentkező reggae társulat a tőlük megszokott lazasággal mozgatta meg az embereket. Akiknek ez nem volt elég, a Zen & Roll Színpadon „rezidens” Random Trip formáció nyújtott szórakozási lehetőséget, az elektronikus zene kedvelői pedig a Burn Arénában találhattak lelki megnyugvást a sok élőzene után.

Eljött a csütörtök, és ezzel az igazi PEN debüt. A város fontos egyetemista csomópontjait körbejáró PEN Busz remek választás volt a Bőrgyár megközelítésére, szinte Forma 1-es díjátadáson éreztem magam, azzal a különbséggel, hogy itt a pezsgő helyett vodka ömlött mindenfelé. A bejárat mellett lévő büfét is sikerült felfedezni, alkohol barátságos áron, kedves pultos hölgy, kell ennél több? Kell, méghozzá megfelelő mennyiségű WC. Sok fesztiválnál sarkallatos pont ez, itt sincs ez sajnos másként, az este közepétől a „központi” férfi WC-ben több lánnyal találkoztam, mint fiúval, és felteszem, nem azért döntöttek így a hölgyek, mert a mi mosdónk tisztább.

A 0. nap mérsékelt számú nézőserege után ezen a napon már megmutatta valódi erejét a fesztivál. Soerii & Poolekék a várakozásoknak megfelelő számú félmeztelen táncoslánnyal, és jelmezes emberrel érkeztek, produkciójuk hangulatos bevezetése volt a napnak. Ezután az OTP Színpad felé vettük az irányt, ami ha egy hajó lenne, biztosan elsüllyedt volna. Öröm volt végignézni a csordultig tele lévő arénán, a Punnany Massif srácok pedig éltek a lehetőséggel, és nem meglepő módon hatalmas bulit kerekítettek. Az estém hip hop jellegét a Hősök – Akkezdet Phiai – Halott Pénz trióval folytattam, kevesebb emberrel, de hasonló színvonalat hoztak a fiúk itt is. A Burn Aréna 1 óra tájékán kezdett éledezni, az FPT melegítése után Palotaiék mutatták meg a szokásos Rewind-érzést, pontot téve az estére.