Ha Veszprém, akkor Utcazene

Veszprém immáron 18 éve ad otthont az Utcazene Fesztiválnak minden júliusban, amikor az Egyetemváros megnyitja kapuit a világ minden tájáról érkező egzotikus zenészeknek. A legkisebbektől a legnagyobbakig kivétel nélkül mindenki meglelheti az ízlésének tökéletesen megfelelő stílust már kora reggeltől késő estig. 
 
A blues és boogie szerelmeseit King Size Slim és zenekara varázsolta el ritmusos zenéjével, de a soul zenét képviselő The Tibbs és a brit Harrison testvérek Echo Town nevű párosa sem maradtak taps nélkül. A már tavaly hatalmas sikernek örvendező berlini The Trouble Notes és Daniel Docherty, (aki a skóciai Belshile-ből pattant repülőgépre, hogy mosolyt csaljon az arcunkra) is a Királynék városában szállt meg erre a négy feledhetetlen napra. A melankolikus folkzene- és jazzkedvelők lelkét a Lovely Quinces és Lyne Le Temps melengették csodálatos muzsikájukkal. Ne feledkezzünk meg a CC Smugglersről sem, akik az Egyesült Királyságból utaztak ide hozzánk, és Benjamin Darvilsról, aki blues-, beatbox- és harmonika előadásával kápráztatta el a közönséget. 
Különlegesebbnél különlegesebb fellépők emelték a színvonalat és perdítették táncra az embereket. A nagy hőségben elengedhetetlen a megfelelő folyadékbevitel, melyről a street food büfék, éttermek és kávézók gondoskodtak az előadások előtt, alatt és után is rendületlenül. Nem mehetünk el szó nélkül a kenyérlángosozók, kürtöskalácsot árulók és más fabódék incsiklandozó kínálata mellett, ugyanis ezek egy jó fesztivál nélkülözhetetlen elemei. 
A tavalyi és az idei fesztiválra látogatókat nemcsak az egész napos zene, hanem az égig érő óriáskerék is kimozdította otthonaikból. Az újdonság már néhány éve csábítja azokat, akik nem félnek a magasban. A szervezők rendszeresen indítanak egy szavazást, ahol mi dönthetjük el, hogy ki is nyeri el a  zenei fődíjat. Szoros versengés után az idei győztes az Acoustic Planet lett és a második helyet a Szeder együttes tudhatja magáénak.
 
Ez alatt a pár nap alatt rengeteg fantasztikusan jó együttest hallgathattam meg és szemtanúja lehettem a feltörekvő zenekarok, zenészek szárnypróbálgatásainak. Azonban, mint oly sokak, én is megtaláltam a kedvenceimet, akik maradéktalanul és menthetetlenül belopták magukat a szívembe. Ők nem mások, mint a Broken Brass Ensemble tagjai. Ezek a fiatal srácok a jazz, a funk, a soul és a hip-hop zene erejét ötvözve alkotnak egy teljesen új stílust. Egészen átszellemülve, nagy lelkesedéssel vártam, hogy mi lesz a következő szám, mikor a zenekar hirtelen elhagyta a színpadot. Lehajtott fejjel sétáltam ki a tömegből abban reménykedve, hogy még elérem azt a fránya buszt, és akkor megszólalt az a bizonyos trombita a közönség sorai közül. Abban a percben el is feledkeztem a hazaútról, sietve fordultam sarkon, és másodperceken belül az első sorban termettem. A búcsúdalt velünk együtt játszották el, több ezreket mozgatva meg a nézőtéren, ami elképesztően nagy élmény volt.  Az előadás magávalragadó volt, a fiúk energikusak voltak, a hangszerek hibátlanul engedelmeskedtek az utasításoknak megfelelően, a hangulat a tetőfokára hágott, a közönség ujjongott. Kell ennél több? 
 
A Veszprémi Utcazene Fesztivál a lágy zene, a pezsgés és a gondtalanság paradicsoma. Minden évben izgatottan várom a kitűzött időpontot, mert tudom, hogy újabb nagyszerű élményekkel leszek gazdagabb. „A szavak korántsem olyan fontosak, mint a zenéből, különösen az élőzenéből sugárzó energia.” Minden korosztály számára csak ajánlani tudom, hiszem olvasva Kurt Cobain szavait, egy kis feltöltődés sosem árt.