Górcső alatt „Kari körkérdés” 2008

November huszadika magasságában bölcsészkarunk épületében számos kis kiragasztott lapot láthatott a céltalanul kódorgó, vagy éppen rendesen, szorgalmasan órára igyekvő diáktársadalom tagja, amelyeken egy nyíl, valamint „Kari körkérdés” felirat tanyázott. Ha valaki nem tudta volna, ez a kari tanácsterembe akarta navigálni az érdeklődőket, hogy ott egy érdekes, és kétséget kizáróan hasznos felmérés eredményeit láthassa saját egyeteméről, külsős és bölcsész szemszögből egyaránt. A rendezvényről Schadt Máriával, a szociológia tanszék vezetőjével, e konferencia koordinátorával beszélgetett az újság 

2008. november 25-én, kedden zajlott le az az értékelő konferencia, amely a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának oktatók, hallgatók és pécsi középiskolások általi megítélését volt hivatott prezentálni. Az itt ismertetett eredmények gyűjtése közel kilenc hónappal ezelőtt indult.
2008. tavaszán a Szociológia Tanszék hallgatóinak közreműködésével kérdőíves vizsgálat készült a PTE BTK hallgatói körében. A kari körkérdésbe a Hallgatói Önkormányzat is bekapcsolódott, anyagiakkal támogatta a projektet, valamint részt vett az értékelésben is.
A hallgatói megkérdezés célja az volt, hogy hozzájáruljunk a kari cselekvési terv hátterének megrajzolásához, azáltal, hogy kifejtik véleményüket a Karral, tanulmányaikkal, a jelenlegi problémákkal kapcsolatban. A kérdőív kialakítása, a kérdések kidolgozása közös hallgatói-oktatói munka eredménye volt, mindvégig a hallgatók aktív bevonásával, véleményezésével történt.
A kérdőívet a Kar minden aktív hallgatója megkapta e-mailben. A vizsgálatban résztvevők tökéletes anonimitást élveztek, amely vélhetőleg elősegítette a minél őszintébb válaszokat. A vizsgálatban egyrészt a hallgatók szempontjából legfontosabbnak tartott öt területen készültek a mérések, ezek a következők voltak: az oktatás; az oktatók; az infrastrukturális, technikai háttér; a kari adminisztráció, tájékoztatás, valamint a szociális, kulturális lehetőségek, közösségi élet, közélet. A válaszadási arány hozzávetőlegesen 20% volt, pontosan 847 fő töltötte ki online a kérdőívet. Az oktatók 36 %-a tett eleget a kitöltésnek, ez Schadt Mária, a szociológia tanszék tanszékvezetője és e rendezvény koordinátora szerint nem túl magas arány, bár az országos átlagnak megfelel. Újságunknak elmondta továbbá azt is, hogy a kérdőívek jól értékelhetőre sikerültek, és a szociológia tanszék hallgatói készítették, valamint értékelték a kapott adatokat. „Profi módon adták elő – dicsérte őket a tanszékvezető asszony, - a kérdőívezést szakmai gyakorlat keretein belül készítették. A konferencia lehetőséget biztosított számukra, hogy az eredményeket, az eredményeiket elő is tudják adni”.
A Pécsi Bölcsész kíváncsi volt többek között arra, hogy hangzottak-e el kifejezetten pozitív és negatív kritikák bölcsészkarunkra nézve. Mind a pozitív, mint a negatív válaszokat több dimenzió mentén vizsgálták, majd így alkottak egy egységes, a véleményeket hűen tükröző eredményt. Az elsősök nagy hányada jó választásként ítélte meg az egyetemet, annak ellenére, hogy még nem rendelkeznek olyan sok tapasztalattal, élménnyel, mint a felsőbb éves társaik. Voltak, akik oktatókat, tantárgyakat soroltak be abba a kategóriába, miszerint Pécsett jobb bölcsésznek lenni, mint mondjuk más egyetemi városban. Összességében elmondható, hogy a hallgatók az oktatás színvonalát említették leggyakrabban a pozitívumok között, emellett a legtöbben hangsúlyozták az egyetem emberközeli arcát is. A várakozással ellentétben viszont csak kevesen említették meg az egyetem pozitív tulajdonságai között Pécset. Schadt Mária szerint: „sokkal jobban ki lehetne használni Pécs azon adottságát, hogy itt megismerik egymást az egyetemisták. Világviszonylatban is a kisvárosokban vannak a legkiválóbb egyetemek, itt Pécsett is van egy olyan légkör, amely igazi egyetemi várossá tehetné. Ehhez viszont az kellene, ha ezt az adottságot egyetem tudatosan kihasználná”.

Negatívum a gólyák táborából nem is hangzott el, a kritika elsősorban a felsőbb évesektől származott, és elsősorban a kiszolgáló szervekre irányult, a különböző irodákra, a Tanulmányi Osztályra, valamint az Egységes Tanulmányi Rendszerre. Negatívumként került említésre a „felszereltség”. Ebbe a kategóriába az épületek külső állapota, például a „D” és az „M” épületek, valamint az egyetem egészének infrastrukturális, technikai felszereltsége tartozik. A felszereltség alatt azonban elsősorban nem a modern technikai vívmányok hiányosságát kell érteni. Ehelyett inkább olyan hétköznapi, alapvető dolgokat hiányoltak a válaszadók, mint a WC papír, a szappan a mosdókból, valamint az asztalok, a padok, a székek állapotát a termekben és hiányukat a folyosón.

A középiskolások közül a tizedik, illetve a tizenegyedik évfolyamos diákokat célozta meg a kérdőív. Náluk megfigyelhető volt az a tendencia, hogy a szülők véleménye nagyon hangsúlyos a továbbtanulásra kiválasztandó intézmény szempontjából. Gimnazista diákok közül sokan jönnének a pécsi BTK-ra tanulni abból az indokból kifolyólag, hogy szüleik ezt a felsőoktatási intézményt preferálják, akár pusztán reputációja alapján, akár személyes tapasztalatokból kiindulva.

Schadt Mária szerint azért is bír nagy hasznossággal ez a felmérés, mivel kitűnt belőle, hogy mire támaszkodnak a fiatalok, mik azok, amelyek fontosak nekik, amik miatt adott esetben egy felsőoktatási intézmény felkelti az érdeklődésüket. Levonható az a konzekvencia, hogy a PTE bölcsészkarnak nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie a honlapjára, interaktívabbá, informatívabbá kellene alakítani a felületet. A mai információs társadalom, a fejlett információ technika egyszerűen nem teszi megengedhetővé az olyan webes felületet, mely nem figyelemfelkeltő, nem informatív, hiszen az egyetem honlapját látogató elsődleges célközönségnek a diákok tekinthetők, akik nagyságrendekkel nagyobb hangsúlyt fektetnek

A „Kari körkérdés” nagy feladat, nagy munka volt a szociológia tanszék hallgatóitól. A kutatásban 63 szociológus hallgató közreműködött, sokat dolgoztak annak érdekében, hogy ilyen széleskörű felméréssel és ilyen színvonalas konferenciával állhassanak elő. Az eredmények őket igazolják, de egyúttal a felmérés azon részét is alátámasztják, amely a pécsi BTK magas szintű oktatását az egyetem egyik fő pozitívumaként emeli ki.

Harta Viktor