Fél lábbal külföldön

Sok tévhit kering az Erasmus programmal kapcsolatban, gyakran azt sem tudják a hallgatók, hogy létezik, vagy épp az átlagpolgár számára megengedhetetlen luxusnak tartják. A ködös mítoszok eloszlatása végett a magyar egyetemisták külföldi, illetve az idegenföldről érkezett hallgatók itthoni lehetőségeiről Háló Krisztiánnal, a BTK HÖK külügyi referensével és Szalai Mónikával, a BTK Kari Erasmus koordinátorával beszélgettünk.

Az Erasmus az Európai Unió programja, melynek fő célja a felsőoktatási intézmények közti mobilitás elősegítése, melynek keretében az egyetemi tanulók (minimum két lezárt félévvel a hátuk mögött) pályázhatnak hallgatói és gyakornoki ösztöndíjakra. A program nemcsak ösztöndíjat (havi kb. négyszáz euro) kínál a vállalkozó egyéneknek, hanem a tandíjmentességet is biztosítja az EU országaiban, valamint Norvégiában és Törökországban.

Pécsi Bölcsész: Mennyire népszerű az Erasmus-ösztöndíj program a pécsi egyetemisták közt?

Háló Krisztián: Rohamos csökkenést mutatnak a kiutazási statisztikák. A BTK-n a legnagyobb a visszaesés, egyre több kihasználatlan hely marad. Évről évre egyre kevesebben élnek a lehetőséggel, pedig fontos lenne megnövelni a kiutazó diákok számát, mert az egyetemek közt élő szerződések meg fognak szűnni, ha nem küldünk ki diákokat.

Fontos kiegészítés:

Fontos kiemelnünk, hogy február 28-án ERASMUS Info Nap lesz az Ifjúság úti campuson, ahol személyesen is feltehetitek kérdéseiteket. További információért pedig látogassatok el az http://epic.pte.hu/ és az http://erasmus.pte.hu/ címekre.

PB.: Hogyan lehetne népszerűbbé tenni a programot, mik a legfőbb célkitűzéseitek?

H. K.: Elsősorban közelebb kell vinni a hallgatókhoz. A jogi karon például rendszeresen tartanak kávéházi esteket: az érdeklődőknek mesélnek azok, aki kint jártak, hogy mit láttak, mi volt jó, mire kell figyelni. Ősszel az EHÖK-nek is volt egy hasonló kezdeményezése, októberben egy Erasmus-nap: borsátorral, kötetlen tájékoztatással, ezt szeretnénk rendszeresíteni. Továbbá tervbe vettünk a honlapjainkhoz és kiadványainkhoz egy egységes dizájnt, melyre ha rápillantasz, rögtön tudd, hogy Erasmusról van szó, valamint egy információs kiadványt, amiben minden fontos tudnivalót megtalálnak a hallgatók.

A másik legfőbb célunk az ESN-hez (Erasmus Student Network, a legnagyobb nemzetközi diákszervezet Európában, mely 1989 óta létezik) való csatlakozás. A szervezethez való csatlakozás ügyében már folynak a tárgyalások.

PB.: Ez milyen előnyökkel járna?

H. K.: Nyitás lenne új kapcsolatok felé, és könnyebben meg lehetne valósítani az EPIC (Exchange Pécs International Community) kezdeményezte programterveket. Hosszú távú terveink közt szerepel egy szervezet kiépítése, ahol naprakész információk találhatók minden erasmusos kérdéssel kapcsolatban. Legyen szó a kiutazással kapcsolatos ügyintézésről, az ösztöndíjak összegéről, az erasmusos jelentkezésről, a minimális követelményekről, valamint hogy mire érdemes odafigyelni, milyen dokumentumok szükségesek. A sok bábu közt elvész a gyerek: vannak kari koordinátorok, van összegyetemi Erasmus iroda, mégsem jut el a hallgatókhoz az információ. Ezért is lenne mindenképpen fontos, hogy a programot közelebb vigyük a diákokhoz.

PB.: Szerinted miért nem jelentkeznek a diákok?

H. K.: Elsősorban a pénz miatt, pedig nem is olyan alacsony az ösztöndíj összege, mint gondolják. Sokan azonban utána sem járnak, mi mennyi, egyszerűen lemondanak róla. Pedig ilyen lehetőség nem lesz több az életben, ezért is fontos, hogy ne legyenek prekoncepcióik. Mások pedig az esetleges csúszástól félnek. Fontos tudni, hogy aki kimegy Erasmus ösztöndíjjal, tanulmányi vizsgahalasztást kap, ami a tavaszi félév esetén kitolható egészen szeptemberig, az őszi félév esetén pedig februárig. Így van elég ideje a diáknak felkészülni a vizsgákra. Kint pedig csak minimális mennyiségű órát kötelező teljesíteni. Ami még nagyon fontos tudnivaló, hogy az ETR-es bejelentkezés után mindenképpen aktívra kell állítani a félévet.

PB.: Miben látod az Erasmus-program legnagyobb előnyét?

HK.: A nyelvtanulás, utazás, egyedül helytállás mellett olyan kapcsolati tőkét ad, ami később bármikor hasznosítható. Hosszú távú eredményei vannak, rengeteg különféle nemzetiségű ismerősre tehet szert az ember.

PB.: Pécsett az EPIC nevű, önkéntesekből álló csapat szervez programokat a hazánkba érkező külföldi diákoknak. Mi a legfontosabb feladatotok?

Szalai Mónika: A legfontosabb feladatunk az ország-prezentációk megszervezésre. A félév elején Magyarország kezd, bemutatjuk hazánkat egy körülbelül hatvan perces vetítés keretén belül. A filmen kívül tánc és étel-, italkóstoló várja az érdeklődőket. Mindig szükség van segítségre, néhányan a technikai eszközöket kezelik, akad, aki az előkészítésben segédkezik, míg mások magában az esemény lebonyolításában vállalnak szerepet. Ezen kívül szervezünk kirándulásokat az ország nagyobb városaiba – így természetesen Budapestre is, de lesznek gyalogtúráink és múzeumlátogatások is.

PB.: Mennyire fix a program félévente?

Sz. M.: Az egyes félévek programfelépítése nagyjából ugyanazt a vázat követi, de természetesen vannak szezonális eltérések a kínálatban. Állandó programunk például az ország-prezentáció, amit szerda esténként rendezzük meg. Az őszi félévben szoktunk malomvölgyi sétát szervezni, fürdőzést Szigetváron, valamint kirándulást a TV-toronyba. A tavaszi szemeszterben elkísérjük az ideérkező diákokat a busójárásra, ezen kívül például korcsolyázás és villányi borkóstoló szerepel a programok közt. Félévre lebontva hetente minimum két programot szervezünk: a szerdai ország-prezentációt és hétvégére kirándulást vagy múzeumlátogatást.

PB.: Van olyan program, amit régóta szeretnétek megvalósítani, de eddig még nem sikerült?

Sz. M.: Szeretnénk több kirándulást szervezni. Ez nagyon nagy munka, annak ellenére, hogy már van tapasztalata a csapatnak. Az idei félévben a négy év alatt először elmegyünk velük a Balatonra. Kirándulásokon kívül gondoltunk még egy tandem nyelvprogram megszervezésére is. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a külföldiek informális keretek közt tanítanák egymásnak saját anyanyelvüket, például néhány mondatot, kifejezést, amit fontosnak tartanak, hogy ismerjék. Jó lenne még több kulturális eseményt is belevinni a programba, például koncerteket, színházlátogatást.

PB.: Mi a legjobb EPIC-hez kapcsolódó élményed?

Sz. M.: Amire legszívesebben visszaemlékszem, az első félév végén történt, mikor mindössze hárman szerveztük a programokat. Kérdezték az erasmusosok, hogy hány éve foglalkozunk ezzel? Megdöbbentek, mikor elárultuk, hogy ez az első félévünk, mert nagyon sok eseményünk volt, és fennakadás nélkül zajlott mind. Mikor vége lett a szemeszternek, mindegyikünket megleptek egy-egy apró ajándékkal, éreztük, hogy mennyire hálásak mindenért.

PB.: Honnan lehet értesülni a programokról?

Sz. M.: Most indítottunk egy új honlapot (epic.pte.hu), amit folyamatosan frissítünk. Itt összegyűjtjük a fontos információkat, élménybeszámolókat a már kint járt diákoktól, láthatóak képek, videók az elmúlt félévekről, valamint itt olvasható a toborzólevelünk is.

PB.: Meddig lehet programszervezőnek jelentkezni?

Sz. M.: Folyamatosan keresünk szervezőket és mentorokat is. Nem gond, ha valaki nem beszél felsőfokon angolul, jöjjön azért, hogy fejlessze a nyelvtudását és bekerüljön egy jó társaságba. Nincs nyelvi akadály, ha valaki aktív és segítőkész.