Fél év alatt lováriul - interjú Buzás Géza nyelvoktatóval

 
Buzás Géza a PTE-BTK romológia-pedagógia szakos hallgatója. Középiskolás kora óta foglalkozik intenzíven a romani nyelvvel. Tanította már a lovárit budapesti középiskolásoknak, oktatott már romanit és dialektológiát albániai egyetemen, jelenleg pedig a pécsi hallgatókat segíti a romani nyelv elsajátításában illetve a Prezi által működtetett Budapest Schoolban is órákat ad. Gézával személyes motivációiról és a lovári szerkezetéről, érdekességeiről beszélgettem.
 
PécsiBölcsész: Mindig is cigány nyelv tanításával szerettél volna foglalkozni?
 
Buzás Géza: A középiskolai kollégiumomban sokan voltunk romák. Nagyon érdekes volt számomra, hogy, rajtam kívül, mindenki használja a cigány nyelvet. Annak ellenére, hogy olyan családból jövök, ahol még beszélik a nyelvet, én magam passzív nyelvhasználó voltam inkább. Kedvem támadt a nyelvtanulásra, így kezdtem lovárira járni. Az órákon hamar észrevettem, hogy a lovári dialektus különbözik az otthon használt kárpátitól, amit nálunk, Nógrád megyében beszélnek leginkább. Úgy gondoltam, ha nem ugyanaz a kettő, akkor lehet egymástól tanulni. Időközben teljesen elsajátítottam a lovárit és a kárpátit is elkezdtem használni. Később a kollégiumban jött a nyelvvizsga megszerzésének ötlete. Így kezdtem tanítani, néhány társamnak segíteteni a felkészülésben. Itt kezdődött minden, ez adta a motivációt ahhoz is, hogy romológiát tanuljak.
 
PB: Mi a tapasztalatod, az egyetemi ifjúság mennyire nyitott a cigány nyelvre, magára a kultúrára?
 
BG: Mivel a pécsi egyetem, főleg a BTK elég liberális szemléletű, és a pedagógusképzésben is aktívan részt vesznek a Romológia és Neveléstudományi Tanszék oktatói, ezért nyitottabbak a hallgatók a cigányság irányába. Campus kredites tárgyként sokan veszik fel például a romani lexikát, grammatikát.
PB: Fél év alatt meg lehet tanulni a lovárit?
 
BG: Fél év alatt el lehet sajátítani, úgy hogy a tanuló nyelvvizsgát tudjon szerezni - ha elég motivált és rendszeresen tanul. Sajnos a piacon rengeteg olyan hirdetéssel találkozunk, ami három hónap alatt nyelvvizsgát ígér, de ha megnézzük a NYAK (Nyelvi Akkreditációs Központ) kimutatásait, ott láthatjuk, hogy milyen magas a bukások aránya. Ahhoz, hogy valaki autentikus környezetben, stabilan beszélje és értse a romanit, ahhoz minimum egy év szükséges.
 
PB: Mik azok az elemei a lovárinak, ami miatt nem könnyű elsajátítani?
 
BG: Nem elég, hogy megtanulunk szabályokat és struktúrákat, romani nyelven is kell gondolkodni.
Vannak kifejezések, amik csak romani nyelven érthetők. Magyar fordításban kicsit másként értelmezhető a jelentésük. Ezenkívül nemben, számban, esetben folyamatosan egyeztetni szükséges, ami nem olyan egyszerű.
 
PB: Miben tér el a lovári a beás nyelvtől?
 
BG: Magyarországon gyakorlatilag két cigány nyelv van: a romani és a beás. A beások egy archaikus, óromán nyelvet beszélnek, ami nem a romani nyelv. A beás azóta a szláv nyelvekkel és a magyarral is érintkezett, mára már teljesen eltér a mai romántól, ezért tekintjük külön nyelvnek. A lovári a romanin belül helyezkedik el, annak egyik dialektus. Jelenleg a lovárit használják a közoktatásban, közép- és emeltszintű érettségin, vizsgáztatás során mert ez a legelterjedtebb dialektus. Nincs standard romani nyelv. Igaz, vannak törekvések egy standart létrehozására. A balkáni országokban például a Marcell Courthiade-féle törekvésnek, "mozgalomnak" köszönhetően létrejött egy "standard", változat, ott ezt oktatják, nem adnak helyet más dialektusnak és írásmódnak. Egyébként úgy gondolom, hogy a romani nyelv a sokszínűsége miatt gyönyörű. Néha a romani dialektológiával foglalkozó szakemberek túl nagy jelentőséget tulajdonítanak ennek, és úgy tekintenek a romanira, mintha töredezett lenne akár csak egy antik cserépedény. Valójában pedig egy hibátlan edény, amire különböző népek nyelvei festették a "motívumaikat" amitől színes és gazdag lett. Ami persze nem jelenti azt, hogy más dialektusok beszélői ne értenék meg egymást, hiszen egy nyelvről van szó. 
 
PB: Kiknek ajánlanád a lovárit?
 
BG: Elsősorban azoknak, akik cigány/roma származású emberekkel dolgoznak, főként pedagógusoknak, óvónőknek, gyógypedagógusoknak. A pedagógus munkája során gyakran találkozhat cigány/roma gyermekekkel és nem árt, hogyha érti a nyelvüket, akár tud is beszélni. Ez egyfajta nyitás a másik felé. Egyébként nagyrészt szociális munkások járnak hozzám, illetve egyre több rendőr. Volt már arra is példa, hogy egy mérnök keresett meg, mert egyszerűen csak érdekelte a nyelv. Ez főleg belső motivációtól függ, nem attól, ki milyen területen érdekelt.