Eszem-iszom, dínom-dánom, holnap majd megbánom

A február sokak számára egyet jelent a mókával, hiszen számos országban ilyenkor tartják a farsangi mulatságokat és karneválokat. Az emberek maszkot húznak, beöltöznek, próbálják elűzni a telet és a gonoszt, hogy átengedjék a helyet az újjászületésnek, a tavasznak. A vigadozások elteltével pedig kezdődik a nagyböjt és a húsvéti visszaszámlálás. Sok érdekes, izgalmas hagyomány és szokás kapcsolódik az ünnephez, amiből most csak néhányat emelnék ki.

A farsang egy mozgó ünnep, vagyis minden évben más napra esik. A kezdete mindig január 6-a, azaz vízkereszt, a három királyok ünnepe és a karácsonyi időszak lezárása. A vége azonban attól függ, hogy hamvazószerda, vagyis a nagyböjt kezdete, melyik napra esik. Ez idén március 6-án, holnap lesz.

A böjt idején a keresztény egyházakban a bűnbánat és megtisztulás időszakát tartják, aminek jelképes színe a lila, ezért gyakran ilyen színű lepellel takarják le a templomokban a feszületeket.

A régi időkben sokkal szigorúbb szabályok vonatkoztak a böjti szakaszra, mára azonban már enyhítettek rajtuk.

 

 

Az ezt megelőző időszakot a féktelen mulatozás és dorbézolás jellemezte, és ez mind egy közös pontra vezethető vissza.

Az ősi kelta imbolc ünnep is már a tavasz köszöntéséről szólt, ugyanúgy, ahogy a görög saturnalia és a római lupercalia is.

A kereszténység megjelenésével azonban próbálták ezeket a mulatságokat visszaszorítani, de ez teljes egészében nem sikerült, ezért inkább megtöltötték vallásos tartalommal, így kontrollálni tudták az eseményeket. Ehhez hozzájárult II. Orbán pápa, aki hivatalos ünnepnappá nyilvánította a hamvazószerdát. Neve onnan ered, hogy ekkor a hívő emberek vezeklésként hamut szórtak a fejükre. Később ez a szokás megmaradt, barkának a hamvait használták, hogy keresztet rajzoljanak a homlokukra, ezzel jelképezve a bűnbánatot.

A télűzés mellett nagy hagyománya volt a farsangi időszakban való házasodásnak, ugyanis a böjt alatt tilos volt esküvőt tartani. A lányok a kiszemelt fiúknak bokrétát adtak, és ha kölcsönös volt az érdeklődés, a férfiak farsang végén a kapura tűzték a csokrot.

 

Úgy tartották, hogy azok a hölgyek, akik ekkor nem keltek el, vénlányok maradnak.

 

A hozzájuk kapcsolódó játék a tuskózás, amikor az egyedül maradt falubelieket csúfolták ki azzal, hogy egy vénlánynak beöltözött fiú kötélnél vagy láncnál fogva húzott egy fatuskót a lakodalmi menet végén. Egy másik kedvelt szokás volt asszonyfarsangot tartani. A nevéből is sejthető, hogy ezen a felvonuláson csak nők vehettek részt, általában férfinak öltözve, így büntetlenül mulatozhattak.

 

 

A legismertebb farsangi szokások azonban egyértelműen az álarcos felvonulások és bálok. Ezek már Mátyás király uralkodása alatt is feltűntek jelmezes estélyek formájában, és természetesen elsősorban az arisztokrácia és a nagypolgárság kiváltságai voltak. Az úri mulatozás mintájára később szerveztek különböző fesztiválokat és mulatságokat az alsóbb rétegekben is.

Hazánkban a legismertebb felvonulás a mohácsi busójárás, de gondolhatunk itt a velencei vagy a riói karneválokra is.

Most, hogy hagyományosan is elűztük a hideg telet, élvezhetjük, ahogy a természet ismét virágba borul és újjászületik. Ugyan a farsangi időszak elmúlt, kezdődik a böjt, és nekem még mindig nem kötötték be a fejemet, méltó módon búcsúzunk az év egyik legsokszínűbb és legmulatságosabb hónapjától. Jó tanács: ne felejtsétek el torkoscsütörtökön befalni a még megmaradt finomságokat mielőtt elkezdődne a koplalás.