Egy korszak vége – BTK-MIK Gólyabál 2018

November 15-én a Műszaki és Informatikai Karon került megrendezésre a BTK és a MIK közös Gólyabálja, mely esemény mindig egy jelentős ünnep minden elsőéves hallgató számára, hiszen gólyából az egyetem polgárává válik. 
 
A helyszín felé tartva csak ábrándozni tudtam róla, hogy a bál mekkora állomása is lesz frissen indult egyetemista életemnek és hogy mindez milyen maradandó élményeket fog hagyni bennem. Az ajtón belépve azonban már éreztem, a gólyalétnek lassan itt a vége. Már csak az utolsó simításokat végezték a szervezők, megtörtént a hangbeállás, a hallgatók is megérkeztek, kezdődhetett a mulatság.
 
Az este elején Zarka Zsolt, a MIK HÖK és Kovács Péter, a BTK HÖK leköszönő elnöke nyitotta meg az idei Gólyabált, majd elsőéves nyitótáncosok foglalták el az aulát, akik megadták az alapot az este különleges hangulatához. Szívmelengető érzés volt a párokat nézni, ahogy egymás gondolataiban olvasva tették meg azokat a lépéseket, melyeket hosszú heteken át gyakoroltak. De az ebbe belefektetett idő teljesen meghozta a gyümölcsét és egy emelkedett hangulatú, Gólyabálhoz méltó produkciót láthatott a hallgatókból álló publikum. Ezt követően sor került a hivatalos beavatásunkra, mint a PTE újdonsült polgárai. Az avató szöveget fél lábon állva kellett felmondanunk, ami, megmondom őszintén, nem volt könnyű feladat. Egyrészt figyelni kellett arra, hogy a szöveget szó szerint adjuk vissza, másrészről nagyon nagy teher nehezedett a levegőben lógó lábra, ami a végén erőteljes zsibbadással járt. De hát ahogy szokták mondani: valamit valamiért. Az utolsó szavak kimondásával pedig végleg megszűntünk gólyáknak lenni és hivatalosan is a Pécsi Tudományegyetem hallgatói közösségének részévé váltunk. 
                                                 A képeket Szobonyai Mihály és Jüch Romy készítették. 
 
A szünet után a bál egy hatalmas hiphoppartivá avanzsálódott. Először az NB zenekar lépett a színpadra, akik energikusságukkal, ritmusos, dinamikus dalaikkal nemcsak hogy betöltötték a teret, hanem képesek voltak a csinosabbnál csinosabb ruhakölteményeikben díszelgő hallgatókat is megtáncoltatni. Megmutatták mindazt a kreativitást, amiért többek közt a Nagyszínpad, a Petőfi TV zenei tehetségkutatója alatt ismerhette és szerethette meg őket egy ország fiatalsága. Koncertjük végeztével el sem akartuk engedni őket, így egy ráadással örvendeztettek meg minket, ami egyfajta jutalomjáték volt számunkra. Azt hiszem, érdemes lesz odafigyelni rájuk a jövőben. Őket követték azok a Hősök, akik bár az elmúlt években rengeteget változtak mind felállásban, mind pedig stílusukban, de még most is a hazai hiphopszcéna meghatározó figuráinak számítanak. Társadalomleíró és kritikus dalaik helyett többnyire vidámabb életfelfogású, gyakran szerelmes dalok kerültek előtérbe, amikkel szinte felrobbantották az aulát, végtére is Ecküék mindig jól értettek a közönség hangulatának felfokozásához. Az olyan slágereiket, mint pl. a Szó fel, teli torokból, kezünkkel csápolva, fejet rázva énekeltük velük együtt. A Hősökből áradó könnyedség és lazaság mintegy vírusként fertőzött meg mindnyájunkat s ez ellen nem is tiltakoztunk. Természetesen értékeltük a színpadon bemutatott teljesítményüket és őket is visszahívtuk még két szám erejéig. Köszönet a két bandának az este hangulatának feldobásáért, valamint ezért az élményért. Azonban az este fénypontja még hátra volt. 

                                              A képeket Szobonyai Mihály és Jüch Romy készítették. 
 
Egy rövid szusszanás után kezdetét vette a Gólyabálkirály és királynő-választás. De egy egészen rendhagyó módon. Az este alatt a szervezők párok jelentkezését várták, akik egy táncversenyben döntötték el maguk között, ki lesz a bál királya és királynéja. Mindent megtettek a siker érdekében, már ami a tánctudásukat illeti, a zsűrinek nem is volt könnyű dolga. A hosszú vetélkedés végén Magyar Olivér és Pfaff Kinga párosát hozta ki győztesnek a zsűri, teljesen megérdemelten. De a többi pár is dicséretet érdemel, mert keményen odatették magukat, hogy megnyerjék ezt a kiélezett viadalt. A bál záróakkordjaként pedig egy hajnali 4-ig tartó buli vette kezdetét az aulában és a kisteremben.
 
A Gólyabál jeles esemény minden elsőéves életében, átélni pedig szinte kötelező élmény. Ez az este rólunk, gólyákról szólt, akik a táborban csak beléptek az egyetemistalét aranykapuján, az esküt letéve pedig ennek a hatalmas családnak a részeivé váltak. Egy biztos: számomra örök emlék marad a bál minden pillanata. Nem éri meg kihagyni!