Buda szimfonikus estéje

Az idén második alkalommal megrendezett Szimfonik Live 3.0 úgy vonzotta a fővárosiakat, mint cukros víz az elvakult legyeket. Az ismert magyar alternatív együttesek dalfeldolgozásai csábító zenei menüként tálalták fel magukat a szórakozni vágyók előtt.

Aki még nem járt ez idő tájt Budán, nem láthatta az ilyenkor megelevenedett városrész nyüzsgő varázsát. Mindenfelé emberek sétálnak, a kávézók és sörözők megtelve, az utcák látványa egy pillanatig beleringat a hamis valóságba, hogy itt folyton ilyen az élet, de ez az állapot általában csak egy estéig tart. Sajnos nincs se idejük, se türelmük a budapestieknek lelassítani legalább egy baráti teázásra, vagy élvezni a szerelmes perceket.

A nagy érdeklődésre való tekintettel idén a szervezők bevezették a kerítés-módszert, miszerint a koncertsorozatnak helyet adó Millenáris Parkot körbeölelő rácsok ajtait bezárták, így a későn érkezőknek esélyük sem volt bejutni a tavaly még könnyen megközelíthető füves parkba. Akárcsak egy komolyabb katasztrófafilmben, a kinnrekedtek néha fel-felszólaló mérges vagy kétségbeesett hangjai megtörték a várakozás idegölő óráit. A kerítés másik oldalán a szerencsés bejutottak a nyikorgó babakocsik hirtelen irányváltoztatását láthatták a Margit körút felé, hiszen a nagycsaládosok képtelenek voltak a 4-5 éves gyerekeikkel bírni a kint ragadt tömegben.

Leszámítva az érdekes, új beengedési módszert, a hangulat nem vesztett tavalyi lendületéből. Igényes volt mind vizuálisan, mind hangtechnikailag, és a fellépő zenészek névsora sem adott okot panaszra. A Petőfi Rádió ötletéből születő Szimfonik Live azért vált népszerűvé, mert (amellett, hogy ingyenes, és bárki megtekintheti) tényleg egy nagyváros színvonalához és stílusához passzoló program. A több mint három órás koncert a szimfonikus zenekar együttműködésével felpezsdíti a már megszokott, sokszor hallott együttesek slágereit.

A tavalyi koncepcióval szemben idén annyit változtattak, hogy a fellépők nem saját, hanem külföldi vagy más magyar zenekarok dalait játszották. Így lehetett, hogy az este felcsendült Lana Del Rey, Szécsi Pál és az Intim Torna Illegál által előadott Élvezd is. A közönség pedig természetesen úszott a boldogságban.

A Szimfonik Live az elkövetkező években ki fogja nőni saját határait, és a már most túllátogatottsággal bíró esemény könnyedén feltörhet a rendszeresen megrendezett budapesti programok közé. A Millenáris Park pedig már olyannyira hozzátartozik a Szimfonikhoz, mint Arnold Schwarzeneggerhez az akciófilmek, így a helyszín valószínűleg továbbra is a Széll Kálmán tér mellett, Budán marad.

Hétköznaponként a Millenáris Parkban a hevesen csókolózó párok tömkelege és az indokolatlanul kiabáló gyerekek a domináns látványosság, amit a szeptember eleji koncert megtört egy estére. Másnap persze visszaállt a rend, és a szerelmespárok melletti elnyomott csikkek jelzik csak, hogy előző nap események folytak a füves részen.

Amíg nem lesz Pécsnek is saját Szimfonik Live-ja, élvezzük azt, amit kitermelt magának a város: Örökség, Sétatér, Hangulatsziget Fesztivál, meg persze az egyetemisták által oly kedvelt friss innováció, a Pécs City Karnevál. Aztán még meglehet, hogy jövő szeptemberben a Széchenyi tér közepén a 30Y és a Punnany Massif a Halott Pénzzel fog magyar népdalokat feldolgozni, miközben a Space Inhalerz keringő alapokat kever. Mindig szükség van az új ötletekre.