BTK 30/20 - Jubilál a bölcsészkar

 

A PTE BTK évfordulós ünnepségsorozatáról, és elsősorban a Bölcsész Akadémiáról beszélgettünk dr. Müller Péter dékán-helyettessel és dr. Fedeles Tamás egyetemi docenssel.

PécsiBölcsész: Hogyan vetődött fel az ötlet, hogy csinálni kellene egy Bölcsész Akadémiát?

Müller Péter: Fedeles Tamás az ötletgazda, tehát erre a kérdésre neki kell válaszolnia. A kar vezetése befogadta az elképzelést, nagyon jó időpontban született meg ez a gondolat, hiszen éppen akkor készültünk az évfordulós rendezvénysorozatunkra, melybe a Bölcsész Akadémia mind tartalmilag, mind koncepcióját tekintve tökéletesen beleillik.

Fedeles Tamás: A kérdést elsősorban a tehetséggondozás felől közelítettem meg, ugyanis egy TÁMOP pályázat keretein belül valósíthatjuk meg a rendezvénysorozatot. Volt egy olyan vízióm, hogy jó volna egy a diszciplínák közötti kohéziót felmutató kurzust létrehozni, amelyen a TDK-zni kívánók, aztán majd az OTDK-n az egyetemünket, karunkat képviselő hallgatók számára egyrészt a saját tudományterületük elismert szakemberei tartanak előadást, illetve nagyon fontos, hogy a diszciplínák érintkezési felülete, metszéspontja is bemutatásra kerüljön. Tehát elsősorban kurzusként fogalmazódott meg a terv, aztán a dékánhelyettes úrral továbbgondolva, hogy nagyobb dimenziót kapjon a program, nyitni kívántunk a középiskolák felé is, hadd nyerjenek bepillantást a diákok és tanáraik is a tudomány mélyebb rétegeibe. Ettől kezdve tehát inkább a tudományos ismeretterjesztő műfaj felé kezdtük elvinni az alapötletet. Az előadássorozat legfontosabb célja, hogy olyan tudományos igényű előadásokat tárjunk a publikum elé, amelyek a laikusok számára is érthetőek és élvezhetőek, ugyanakkor a kollégáknak is újat tudnak nyújtani.

PB.: Dékán úr említette a megnyitó beszédében, hogy a Bölcsész Akadémia egy hosszabb távra tervezett része lesz a kar életének, tehát nem csak ebben a szemeszterben rendezik meg. Hogyan lesz tovább? Meddig tervezik folytatni?

FT.: Két félévre terveztünk. A következő szemeszter során hasonlóan tíz előadásra kerül sor, tehát a jubileumi esztendőt végig tudjuk kísérni. Egyébként úgy vélem, hogy ha a Bölcsész Akadémia megmozgatja a hallgatókat, oktatókat és az érdeklődő laikusokat (a középiskolák mellett a város polgársága felé is nyitni kívánunk), akkor érdemes lesz elgondolkodni a rendezvénysorozat folytatásán. Természetesen ennek a financiális feltételeit is meg kell teremteni.

MP.: Mivel ez kifelé a BTK 30/20 egyik programelemeként jelenik meg, mely ünnepségsorozatot mi 2013. végéig tervezzük, ezért úgy gondolom, hogy a Bölcsész Akadémia valamilyen formában még a következő őszi félév során is működni fog.

PB.: Milyen anyagi feltételei vannak egy ilyen kaliberű rendezvény megszervezésének?

FT.: Elsősorban, ha egy bizonyos szint fölött hívunk el előadókat, akkor illik valamifajta honoráriumot felkínálni. Emellett az a körülmény sem mellékes, hogy az előadások késő délután kezdődnek, este érnek véget, és mivel előadóink nem pécsiek, ezért számukra szállásról is gondoskodnunk kell. Ezt szerencsére a kar átvállalta, ugyanis a szervezést végző Kari Tudományos Diákköri Tanácsnak nem lettek volna meg az ehhez szükséges forrásai.

MP.: Többes finanszírozásban zajlik a program, de ez az egész jubileumi rendezvénysorozatra igaz, például most készítünk egy dokumentumkötetet, amelyet a levéltárral közös projektben valósítunk meg. Tervezünk pályázatot kiírni, ahol a jutalmakat támogatói felajánlások formájában fogjuk meghirdetni. A kar önmagában, tartalékok hiányában nem volna képes egy ilyen volumenű programsorozatot megszervezni és lebonyolítani.

PB.: Dékánhelyettes úr említette, hogy a jubileumi ünnepségek, programok másfél éven át fognak tartani. Amolyan szemelvény jelleggel tudna párat ajánlani, melyeket ön szerint érdemes volna meglátogatni a három szemeszter alatt?

MP.: A Bölcsész Akadémián felül a különböző szervezeti egységeink konferenciái, melyekből csak ebben a félévben tizenhat lesz például. Tervezünk ősszel kiírni egy pályázatot, melyre nagyon jó fórum lesz a PécsiBölcsész is. A címe: „Miért szeretek/szeretnék pécsi bölcsész lenni?”. A pályázat célja, hogy karunk jelenlegi és leendő hallgatói írásban, képanyagban fogalmazzák meg az elképzeléseiket a pécsi bölcsészkarról, amiért természetesen különböző díjakat fogunk felajánlani. Szeretnénk továbbá ennek a pályázatnak az anyagait, tehát a képeket, a szövegeket felhasználni a kar promóciójához. Amikor diákok mondják el, hogy miért jó pécsi bölcsésznek lenni, az mindig hitelesebb, mint, amikor oktatók magyarázzák, hogy miért érdemes itt tanulni.

30 éve alakult meg a Pécsi Tanárképző Főiskolából a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Kara, ehhez kapcsolódóan éppen most indítjuk el egy dokumentum- és interjúkötetnek az előkészítését, melyben azok fognak megszólalni, akiknek ebben az átalakulásban szerepük volt. Továbbá azokkal beszélgetnénk, akik az első időszaknak, hogy úgy mondjam, „kísérleti alanyai” voltak, tehát az átalakulást követően kezdték meg tanulmányaikat karunkon. Szeretnénk elindítani egy olyan programot is, melynek a címe „A pécsi bölcsészkarról indultak” lesz. Ebben meghívunk olyan egykori hallgatókat, akik a saját területükön ismertté váltak, és akiknek van annyi hírnevük, hogy a városi közönség is eljöjjön a hozzájuk kapcsolódó rendezvényünkre. Ennek a sorozatnak az első szereplője Nyáry Krisztián lesz, aki 1990-95 között hallgatónk volt, és a Facebookon publikált, írók szerelmeiről szóló történeteivel sok ezres olvasótábort tudhat magáénak. Természetesen fontos leszögezni, hogy az illető tevékenységének valamelyest azért kötődnie kell a bölcsészettudományhoz, tehát mondjuk egy „világhírű” rúdtáncosnő nem biztos, hogy belefér a képbe.

PB.: A Bölcsész Akadémiával kapcsolatban még milyen további terveik vannak?

FT.: A közismert latin eredetű közmondást, miszerint „A szó elszáll, az írás megmarad” (Verba volant, scripta manent.) ide is adekvátnak érzem. Az előadások hanganyagait archiváljuk, és arra gondoltunk, hogy jó lenne az írott változatokból egy kötetet összeállítani. Ez természetesen elsősorban az előadók elfoglaltságától függ. A cél természetesen az volna, hogy a jubileumi ünnepségsorozat időintervallumán belül tudjuk publikálni ennek a húsz vagy akár csak tíz előadásnak az anyagát.

M.P.: Fontosnak tartom hozzátenni az elhangzottakhoz, hogy a Bölcsész Akadémia mellett a többi jubileumi programunkat is hirdetjük különböző internetes felületeken. A kari honlapon is nyitottunk egy BTK 30/20 menüpontot, ahol folyamatosan frissülő információkat találhatnak az érdeklődők a soron következő rendezvényeinkről. A Facebookon is nyitottunk két oldalt, az egyik kifejezetten a Bölcsész Akadémiának az oldala, és hangsúlyoznám, hogy ezeket a megjelenéseket mi is interaktívan kezeljük, tehát a különböző posztok alá várjuk a visszajelzéseket, kommenteket. Nagy sikere volt például a közelmúltban Weöres Sándor két világháború közötti indexének, nagyon sokan reagáltak erre az információra. A hétvégén került fel egy akkori kari tanácsi jegyzőkönyv. Mai tudásunk szerint a kornak a legnagyobb koponyái ültek abban a pécsi bölcsészkari kari tanácsban. Weszely Ödön, Nagy József, Thienemann Tivadar – elképesztő nagy figurák, akikre büszkék vagyunk, hiszen mi látunk jogfolytonosságot a két háború közötti bölcsészkar és a '83-ban tanárképző karrá vált intézmény között. Mert a szellemiségében, azt hiszem, hogy kellett a 20-as, 30-as évek bölcsészete itt Pécsett, hogy ebből ilyen gyorsan a nagy vidéki bölcsészkarokkal – Szegeddel, Debrecennel – azonos fajsúlyú kar tudjon válni.