A Trafóállomásról jelentjük

 

Szigeti Krisztián, avagy művésznevén Kristiän, fiatal kora ellenére meglehetősen nagy tapasztalattal rendelkezik zenekészítés területén, az electrótól kezdve a dubstepen át egészen a progressive house-ig sok mindent hallhattunk már tőle. Többek között a fiatal tehetségekre váró megpróbáltatásokról, az általa (is) szerkesztett Trafóállomásról, és céljairól beszélgettünk vele.
 
pécsibölcsész: Mennyire nehéz manapság egy hozzád hasonló fiatal producernek kiadót találni a zenéihez?
 
Kristiän: Én úgy látom, hogy egyáltalán nem nagy ügy ma már kiadót találni egy feltörekvőnek. Sőt van, hogy nem is kell keresni, és megtalálnak azok maguktól, hisz rengeteg kiadó "vadászik" az új nevekre, kiadatlan zenékre az internetes zenei közösségi portálokon. Persze nyilvánvaló, hogy nem nagy, neves kiadókról van szó, de tökéletesen megfelel pályakezdőknek motivációs szempontból és tapasztalatszerzésképp. Ezeknél az első kiadásoknál nem igazán szabad nagy reményeket táplálni, hisz valószínűleg nem ebből fog meggazdagodni az ember – örülhet, ha pár ezer forint csurran-cseppen belőle. Inkább arra kell koncentrálni, hogy minél többen megismerjenek. 
 
pécsibölcsész: Ennek tükrében még inkább meglep, hogy a Taissa EP-d nem került kiadásra ez idáig...
 
Kristiän: A Taissa EP kiadásának elmulasztása saját hanyagságomból adódik. Mai napig nem léptem az ügy érdekében, hogy kiadásra kerüljön, azt leszámítva, hogy felraktam soundcloud-ra egy "Kiadót keres" szöveggel. Így is volt egy érdeklődő aprócska kiadó, akik jelezték, hogy szívesen megjelentetnék, de visszautasítottam, mert ennél nagyobb terveim vannak az anyaggal. Úgyhogy fel lehet úgy is fogni, hogy egyelőre csak jegelem a dolgot, remélhetőleg mihamarabb tényleg kiadásra is kerül, majd ha elszánom magamat. 
 
pécsibölcsész: A DJ-zés sosem vonzott? 
 
Kristiän: Voltak idők, mikor szívesen elmixelgettem itthon az időt, de rájöttem, hogy a dj-zés nekem arról szólna, attól lenne izgalmas, ha nem a négy falnak, hanem egy "partyéhes" közönségnek csinálnám. Valamint elveszik a dj-zés varázsa, ha az ember a monitoron pöckölgeti egérrel a potmétereket és mivel én eddig sosem szántam rá magamat, hogy pénzt adjak ki kontrollerre, keverőpultra, lejátszókra, így csak ez maradt. Talán egyszer majd ebbe is jobban beleásom magamat, mert egyébként néha úgy érzem hálásabb szakma (különösen a feltörekvőknél), mint a producerkedés. Mondom ezt azért, mert a laikus emberek különbséget sem nagyon tudnak tenni a kettő között. Valahogy úgy gondolhatják, hogy ez is zenével foglalkozik, meg az is, viszont mivel a producert nem látják szórakozóhelyeken a pult mögött, ezért ő biztos rosszul csinál valamit vagy nem tehetséges. Az emberek akkor hiszik el, érzik át a produkciót, ha látják is a két szemükkel. 
 
pécsibölcsész: Melyik munkádra vagy a legbüszkébb? 
 
Kristiän: A legbüszkébb a már említett Taissa című zenémre vagyok. Rengeteg zeném van, amit mikor befejezek és meghallgatom a végeredményt, hiányérzetem támad, nem vagyok elégedett és azt mondom magamnak, ebből többet is kihozhattam volna, tudok én ennél jobbat is. Taissa talán az egyetlen olyan munkám, amit meghallgatván nincs bennem semmi ilyesmi. A maximumot hoztam ki belőle, amire képes vagyok, teljesnek és tökéletesnek érzem. Talán ezt bizonyítja az is, hogy rengeteg más producert is megindított a téma és volt jelentkező szép számmal mikor rákérdeztem, hogy remixelné-e valaki. Ez is egy egyedülálló dolog volt számomra egyébként, hogy ennyi magyar producer nyúlt hozzá egy zenémhez, és nem csak hogy hozzányúltak, mind zseniális munkákat készítettek.
 
pécsibölcsész: Pár éve elinditottátok a Trafóállomást, egy facebook oldalt, ahol a legfrissebb zenéket mutatjátok be. Mára kinőtte magát a kezdeményezés, több mint 1500 "rajongót" számlálhattok. Mesélnél kicsit a projektről? 
 
Kristiän: Az egész azzal kezdődött, hogy kezdtem úgy érezni, idegesítő lehetek az ismerőseim számára, amiért a személyes facebook profilomon egész álló nap folyamatosan zenéket posztolgatok, uralva az üzenőfalukat. Viszont mivel én egy ilyen ember vagyok, aki szereti mutogatni, megosztani másokkal a zenéket, ezért valahogy ki kellett élnem magamat. Jött az ötlet, hogy létrehozzak egy zenei promóciós oldalt, ahol a legfrissebb, legújabb zenéket osztanám meg a rajongókkal, a magyar közönséggel. Hazai színtéren - különösen akkoriban - amúgy is hadilábon álltunk az ilyen próbálkozásokkal. Mivel ez egyedül elég kimerítő és időigényes feladatnak bizonyult, először két fősre, majd nemrégiben négy fősre bővült a csapat. Jelenleg egy ekkora szerkesztőség tökéletesen kiszolgálja a kb. 1500 fős rajongói tábort.
Lényegében annyit teszünk, hogy naprakészen figyeljük a zenei színteret, és amiről úgy érezzük, belefér az imidzsünkbe, azt megosztjuk az oldalon megjelenési dátummal mellékelve, stílusilag behatárolva, valamint saját ízlésünk szerint egy egytől ötig terjedő skálán lepontozzuk. Tervben van új rovatok bevezetése is az oldalon, ilyen lenne például a heti rendszerességgel jelentkező Trafó Top 10, ahol értelemszerűen az aktuális hét tíz legjobbját gyűjtenénk egy csokorba, újra megosztva.
 
pécsibölcsész: Kik inspiráltak leginkább az utóbbi időben a nemzetközi szintérről?  
 
Kristiän: Nemzetközi színtéren az elmúlt öt-hat évben dominálóan Deadmau5 az, aki inspirál. Ő az egyetlen olyan producer, akitől még nem igazán hallottam olyan számot, amire azt mondtam volna, hogy nem tetszik. Igazából, ha valaki meghallgatja a munkáimat, erre magától is rájön, hiszen próbálom a rá jellemző progresszív house-os hangzást, dallamvilágot, még ha csak nyomokban is, de belecsempészni a legtöbb munkámba. Legyen az akár house, dubstep, d'n'b. 
 
pécsibölcsész: És a hazaiak? Kik azok, akiket különösen tehetségesnek tartasz? 
 
Kristiän: Az itthoniak közül nehezebb már dönteni. JumoDaddy és Pigeonfoxék nagyon minőségi trap cuccokat dobálnak ki mostanában. Ha már szóba került a Pigeonfox, MNNiA-nak szeretem mind a lágyabb, mind a zúzósabb témáit. Ott van ezen kívül WaTa, aki igen súlyos alapokat pakol minden egyes TheShowCrew trekkhez, ez által az utóbbi időben magukra is ragasztották a magyar Foreign Beggars vagy Dope D.O.D. Jelzőt. De benne vagyok egy "Dubstep Hungary Workshop" csoportban is facebookon, ahol minden zeneírással foglalkozó profi/félprofi/amatőr producer szívesen látott. Ott is szoktam nagyon szép, komoly munkákat hallani, aminek az élvonalban lenne a helye. Például érdemes csekkolni Mixe3y, useruser, Soultaker, Myamo, Future Light, vagy éppen Relok soundcloud profilját. 
 
pécsibölcsész: A jövőre nézve mik a terveid? 
 
Kristiän: Mindenképpen szeretném folytatni a zenélést, tökéletesíteni, bővíteni tudástáramat. Néha jól jönne egy profi mellém, akihez csak oda kéne fordulni és megkérni, hogy magyarázzon el nekem minden rejtélyt. Ezért is sokszor megfordul a fejemben, hogy érdemes lenne jelentkezni a budapesti imPro School képzésére, ehhez viszont először a földrajzi (révén, hogy somogyi vagyok) és anyagi helyzetet kellene megteremteni. A nagy tervem a jövőre nézve még az, hogy megtanulok zongorán játszani. Kedvenc hangszerem, imádom a hangját és tényleg szinte kivétel nélkül minden zenei stílusban megállja a helyét. Rendkívül hasznos dolog tud lenni az embernek zeneírásnál. Ezen kívül két projektem van most folyamatban. Szóban forog "TheShowCrew" Bigmekkel, hogy a szólóalbumára összedobhatnék egy-két alapot. Ezzel kapcsolatban ugyan még nem kezdődtek el a munkálatok, de az biztos, hogy ez lesz eddigi produceri "pályafutásom" legnagyobb kihívása, úgyhogy izgatott vagyok. Továbbá tombol a trap őrület, és ez elérte kis hazánkat is, ezért az It's a Trap nevezetű Magyar Trap Közösség szeretne egy, a stílust népszerűsítő maxit kidobni az itthoni producerek közreműködésével. Az én nevem is szerepel a felkértek között, szóval hamarosan (talán még októberben) a magyar közönség is hallhatja, hogy mit alkotok ebben a stílusban.