A heti milliónkat, add meg nekünk Uram

Megszokott látvány szombat délelőttönként a lottózókba tömörült emberek sokasága, akik egymást lökdösve próbálják a pénztáros hölgynek átnyújtani ötöslottó szelvényeiket, mielőtt lejárna a fogadási időszak és kicsúszna kezükből a milliárdok megszerzésének esélye. A szerencsejáték veszélyes élvezet, ami könnyedén beszippanthatja az embert bűvkörébe és erős akarat és kitartás szükséges ahhoz, hogy az évek óta kialakult függők abbahagyják a vágyképeik utáni rohanást.

 

A lottó nem kétezres évekbeli találmány, az 1400-1500-as években már tartottak tárgysorsjátékokat Európában, ami meg is hozta a várt sikereket. Kitalálói rájöttek, hogy ezzel a módszerrel gazdaságosan tudnak kijönni és profitot termelhetnek, mivel a sorsjegyekkel befolyt összeg több volt, mint a kiadott főnyeremény. Magyarországon a XVI. században először búcsúkban terjedtek el a sorsjátékok kezdeti formái, majd 1763-ban az Osztrák-Magyar Monarchia alatt megejtették a ma már klasszikusnak számító 5/90-es lottó számhúzást. Ez a legismertebb és legelterjedtebb fajtája a lottónak és mivel ebben a játékban a legnehezebb eltalálni a milliárdokat jelentő számokat, főnyereménye a legkecsegtetőbb. Magyarországon a legnagyobb bejegyzett ötöslottó nyereményt 2003-ban vitték el, amikor 5 milliárd 92 millió 890 ezer 758 forint volt a kiírt fődíj.

A Szerencsejáték Zrt. által Magyarországon játszható Totó, Góltotó, Tippmix, Puttó, Kenó, Luxor és különböző számhúzós játékok (Ötös,-Hatos,-Skandináv Lottó) mellett a kaparósorsjegyek uralják a fogadóirodák polcait, amelyek az egyik legveszélyesebb formái az olcsó szerencsejátékoknak. A pár száz forintos kaparófelület nem nagy összeg, de ügyesen kitalált spirál rendszere arra ösztönzi a vásárlót, hogy apró nyereményét ne tegye félre, hanem nyerési esélyeit növelve fektessen újabb sorsjegyekbe. Ez az ismétlődő művelet vezethet odáig, hogy a vásárló elveszti higgadt gondolkodását és az adrenalin miatt felborult valóságérzete miatt inkább bukik a vásárláson, mintsem nyerne.

Mivel a gyerekek a legbefolyásolhatóbbak és számukra majdnem mindent el lehet adni, 2006-ban törvénybe iktatták, hogy tizennyolc éven alattiak nem vehetnek részt semmiféle szerencsejátékban. Ez nem amiatt van, mert zavaróak az általános iskolás alsó tagozatosok a borgőztől ittas Black Jacket kapargató betonozók számára, hanem mert a tizenévesek nem nagyon tudják felmérni a pénz súlyát és emiatt könnyedén elkölthetnek nagyobb összegeket. (Mindenezek, mellett a törvény megpróbálja visszaszorítani a korai szerencsejáték betegségek kialakulásának valószínűségét.)

A Szerencsejáték Zrt. 2010-es felmérései alapján, a magyarországi lakosság 1,2 %-a szerencsejáték-függő, ami körülbelül 100.000 embert jelent. Ez a Las Vegas-i viszonylathoz képest eltörpül, ahol a Kaszinók miatt két millió ezeknek az embereknek a becsült száma, de így sem szabad elhaladnunk a betegség súlyossága mellett. Akik belefutnak a játék nyújtotta fokozott élvezetekbe, nem tudják kontrolálni magukat és sajnos olykor túl későn eszmélnek fel, amikor szenvedélyük miatt veszélybe kerül biztos megélhetésük, ingatlanuk, életük. Speciális orvosok segítenek a leszokásban, nagy lelkierő és elhatározás szükséges a cél eléréséhez, ami elvonási tüneteket produkálhat, és a függők gyakran visszaesnek eredeti állapotukba.

A lottó, mint szerencsén alapuló reményforrás nem rossz ötlet és nem azzal van a baj, hogy az ember költ rá, de azt tegye mértékkel és ésszel. Csábító álmodozni a főnyeremény utáni teendőkről, de sajnos az élet nem jószívű, hogy minden játékost megajándékozzon temérdek pénzzel. Nem bűn egy kicsit gyerekként izgulni hetente, és ha nem is jönnek be a születésnapokból összerakott számsorok, még lehet papírrepülőt hajtogatni belőlük és megdobni vele a kiszámíthatatlan szerencsénket.