A csehszlovák rendszerváltás gazdasági folyamatai - Libor Zidek előadása

2013. november 20-án a BTK Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok tanszékén Libor Zidek, a csehországi Masaryk Egyetem professzora előadást tartott a cseh rendszerváltás gazdasági hátteréről az érdeklődőknek. Szocialista tervutasításos rendszerről, majd a szabad piac által hozott új nehézségekről beszélt, ahol lehet, párhuzamot vonva Magyarországgal.

 

A visegrádi együttműködés kereteiben érkezett fiatal professzor a brünni egyetem munkatársa, mellékállásban világjáró. Utazásai során járt (a teljesség igénye nélkül) Thaiföldön, Szíriában, Libanonban, de hazánkat sem most látogatja először. Magyar közegben otthonosan mozog, kultúráink - véleménye szerint nagyon hasonlítanak egymásra.

 

Korabeli képekkel és karikatúrákkal illusztrált angol nyelvű előadása jól érthető és közvetlen volt - talán csak a cseh vicceket értékelte kevésbé a közönség, eredeti nyelven bizonyos, hogy jobbak.

"Az számít, ami bent van"

Az előadót a PTE és a Masaryk egyetem összehasonlítására kértük, valamint, hogy mutassa be szakterületének népszerűségét, fontosságát saját egyetemén. „Sajnos nem vagyok itt elég sokáig, hogy érdemi véleményt alkothassak. Az egyetem azon munkatársai, akikkel eddig találkoztam, úgy gondolom, értenek ahhoz, amit csinálnak. Nálunk újabbak az épületek, de nem ez számít, hanem ami bent van. A legjelentősebb különbség, amit tudok, az, hogy a Masaryk Egyetemet a cseh állam sokkal nagyobb támogatásban részesíti, míg a PTE inkább szorul rá a hallgatói finanszírozásra. A hallgatók körében nem hiszem, hogy nagyon népszerű a rendszerváltás gazdasági folyamatait feldolgozó tárgykör, de a közgazdász-hallgatóknak kötelező a tanszékünkön. Sok kutatás és könyv íródik a témában, ezek közül több kötelező is.”

A szocialista rendszer Csehszlovákiáját két luxuscikk segítségével mutatta be. A tervutasításos termelés miatt voltak termékek, amik a polcokon porosodtak évekig, másokért pedig hosszabb sorok álltak éjjel-nappal a boltok előtt, mint az új iPhone megjelenésekor szokás manapság. Így volt ez a két példaként említett áruval, a fényűzés netovábbjával is, az éretlen kubai naranccsal és a könyvekkel. Olyannyira ritkának bizonyult a zöld (vagy bármilyen) narancs és a verseskötet, hogy szabályszerű alvilági háló épült fel szétosztásukra.

 

A piaci igényeket teljes mértékben figyelmen kívül hagyó gazdasági irányítás, a mindenütt jelenlevő, ideiglenesen (1945-1991) ott állomásozó szovjet felszabadító hadsereg és az ideológiai rugalmatlanság jelentős következményekkel járt.

Korabeli felmérés szerint a társadalom 65%-a adott hála-, és csúszópénzt, vesztegetett meg tisztviselőt. Magyarként ezen nem kapjuk fel a fejünket, akkor meg főleg nem annyira elképzelhetetlen, ha belegondolunk, hogy egy átlagos hétvégi bevásárláshoz az akkori cseh átlag polgárnak 2-től x (x eleme n-nek) tisztviselőt, boltos, katonát kellett lefizetni ahhoz, hogy az asztalon legyen tej, kenyér meg éretlen narancs is. Egyszerre.

 

A másik jelentős következmény a fentiekből származó nemzetközi elszigeteltség miatt alakult ki. Magyarországgal ellentétben Csehszlovákiának államadóssága ugyan nem volt 1990-re, de olyan közgazdász, politikus vagy vállalkozó sem, aki értett volna a szabadpiaci mechanizmusokhoz. Emiatt a rendszerváltás utáni valutapolitika szinte hasraütés-szerű volt; a külföldiek által javasolt csereértékek közé belőtték és vártak. Visszatekintve - Zidek szerint - ez volt a legnagyobb kárt okozó gazdasági mellényúlás, aminek az oka pusztán az információ és tapasztalat hiánya volt.

 

A másik érdekes probléma ami a demokratikus rendszer felállásával járt, a privatizáció volt. Az állam igyekezett kiadni minden kisebb vállalkozást a privát szférába. A gond csak az volt, hogy a lakosságnak nem volt semmiféle megtakarítása, a külföldi tőke pedig nem volt érdekelt azokban a vállalatokban, amit az állam eladásra kínált. Ennek köszönhetően alakult ki a kuponos privatizációs rendszer, azaz minden részvény ugyan annyit ért, mindenki egy heti fizetését kuponban kapta, egy kupon három részvényt tesz ki. 40 év szocializmus után a polgár kezébe nyomtak egy színes papírt és megmondták neki, hogy tőzsdézz.

 

Mind a privatizáció, mind a valutapolitika komoly problémákat okozott az átállás ideje alatt (mint például az 57%-os infláció 1991 után), sőt, még ma is érezhető a hatásuk. Emiatt a korszak nem csak politikai, de gazdasági szempontból is egy elég jelentős, sokat kutatott szelete a csehszlovák történelemnek, amit Libor Zidek megosztott velünk.