„A cél az, hogy a hallgató jól teljesítsen” – beszélgetés Rinfel Jánossal és Halász Kingával

A PTE Szenátusa júniusban úgy határozott, hogy a tavaszi szemesztertől már a másodszori kurzusfelvételt is eljárási díj megfizetéséhez köti. Erről kérdeztük Rinfel János újonnan megválasztott EHÖK elnököt, és Halász Kingát, az EHÖK sajtóreferensét.

Pécsibölcsész: Ha jól értesültünk, akkor egy májusi törvénymódosítás volt az, aminek nyomán a Szenátus jogosulttá vált ilyen díj kiszabására. Hogyan viszonyult az egyetemi vezetés ez irányú ambíciójához az EHÖK, miért lehetett ezt ilyen „csendben” elfogadni?

RJ: Ezt a döntést nem az EHÖK hozta, hanem a PTE Szenátusa. Természetesen a döntéshozatalban a hallgatói képviselők is jelen vannak, de az összlétszámhoz viszonyítva mindössze 25 %-ban. Azt hozzá kell tennem, hogy mindez 2013 júniusában történt, tehát az előző EHÖK vezetés alatt. Én ezen a Szenátusi ülésen az Állam- és Jogtudományi Kar képviseletében voltam csak jelen.

Visszatérve magára az ügyre: nem a törvénymódosítás hozta magával ezt a jogosítványt, hanem ez eddig is volt. A felsőoktatási törvény előírja, hogy milyen jogcímen szedhet az egyetem plusz eljárási díjat. Ami az új törvényből ered, az az, hogy egy hallgató annyiszor vesz fel egy tantárgyat, ahányszor csak akar.  A Pécsi Tudományegyetem most jutott el oda, hogy gazdasági kényszerből beálljon a többi egyetem közé, és nálunk is elinduljon egy ilyen díjbeszedés, ami az ország számos más egyetemén már régóta működik. A jogalkotó és az egyetem vezetése is úgy látja, hogy ezzel ösztönözni lehet a hallgatót arra, hogy kövesse a mintatantervet, és tegyen eleget a hallgatói kötelezettségeinek, ezzel is hozzájárulva az Egyetem magas nívójának fenntartásához.

Halász Kinga: Lehet ezt egyfajta sikerként is elkönyvelni, hogy egészen eddig nem kellett bevezetni ilyen plusz eljárási díjat. Én örülök, hogy mi eddig húztuk.

RJ: Így van. A másik oldala pedig, hogy elismerjük azokat a hallgatókat, akik a mintatantervet követik, és kiemelkedően végzik a tanulmányaikat. Illetve továbbra is hangsúlyoznám, hogy a cél az, hogy a hallgatók jól teljesítsenek, és így együtt emelni tudjuk a Pécsi Tudományegyetem színvonalát.

PB: Nade, ha én háromnál többször megyek egy tárgyból vizsgázni, azért fizetek. Ezentúl, ha egy tárgyat másodszor veszek fel, akkor is fizetek, tehát kvázi ugyanazért a kihágásért büntet az egyetem kétszer.

RJ: Nem, mert az egyik magának a tantárgyfelvételnek a díja, a másik pedig a vizsgaismétlési, vagy utóvizsga-díj. Képzeljük úgy, hogy te felveszel egy kurzust, amit a szorgalmi időszak alatt lehallgathatsz, és ennek ára van.

PB: Ez a tandíj.

RJ: Igen, a tandíj feljogosít arra, hogy egy tantárgyat egyszer lehallgasson egy hallgató, de ha ő ezt nem teszi meg, akkor ennek van egy csekély díja. Hozzá kell tennem, hogy az Egyetemi Hallgatói Önkormányzatnak végig az volt a célja, hogy ezt az összeget a lehető leginkább lecsökkentse. Az első előterjesztés szerint a hallgatókra félévente kiróható összeg maximuma 15.000 Ft. lett volna, ezt sikerült 10.000 Ft-ra csökkenteni, amit a Szenátus meg is szavazott.

PB: Kikhez kerül ez a bevétel?

RJ: Ezt a karok kapják, hogy működhessenek, mert olyan nehéz helyzetben vannak, ebből az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat semmit nem kap.

PB: Ugyanakkor van itt egy elvi kérdés is, hiszen az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat a hallgatók érdekvédelmi szerve, és nem feladata, hogy a hallgatókat büntesse, vagy szankcionálja, vagy ezek elfogadásához asszisztáljon.

RJ: Mi itt nem differenciáljuk a hallgatókat semmilyen szempont szerint, hiszen ez nem volna sem célszerű, sem elegáns. De amikor látjuk ezt a gazdasági nyomást, ami az egyetemre hárul, akkor nekünk szolidaritást kell vállalnunk, azzal együtt, hogy védjük a hallgatók érdekeit, hiszen a lehető legalacsonyabb díj megállapítása mellett tettük le a voksunkat.