#10yearchallenge a technológiai fejlődés és a környezetszennyezés tükrében

Bár sokunknak  gyorsan elröppent, tíz év akkor is tartalmas idő, ami temérdek változást zúdított a nyakunkba. A szemöldökök vastagabbak lettek, a mémek komplexebbek, a mobiltelefonok laposabbak, az esőerdők ritkábbak, a sarkkörök jégtáblái láthatatlanabbak, a műanyag viszont maradt változatlanul lebomolhatatlan.

Alig néhány hete ütötte fel a fejét egy mára hatalmassá nőtt trend, amely a #10yearchallenge, azaz a tízéves kihívás nevet kapta. A közösségi oldalakon – különösen a Facebookon, Twitteren és Instagramon – futótűzként terjed, ez utóbbi  például már több, mint négymillió posztot számlál a témában. A kihívás eredete tisztázatlan, de ha aktív internethasználók vagyunk, szinte biztos, hogy belebotlottunk már bizonyos produktumaiba, vagy legalábbis hallottunk róla valamilyen formában. Lényege egyszerű: posztoljunk ki magunkról (vagy bármi másról) egy mai és egy tíz évvel ezelőtt készült fotót, ezzel szemléltetve, milyen sokat változtunk (vagy pont, hogy nem változtunk), majd biggyesszük a kép alá a #10yearchallenge vagy #HowHardDidAgingHitYou és #GlowUp hashtageket, hogy minél szélesebb közönséghez eljusson.

Az emberek többsége önmagáról, családjáról, háziállatáról tölt fel képeket, de találhatunk posztokat helyszínekről és műszaki cikkekről egyaránt. A humoros megoldásoktól a komoly üzeneteket hordozó képösszeállításokig mindenre gyártottak már példát, sőt, a kihívást a marketing is felkapta: az Instagram bővelkedik az egészség és testépítés témában posztolt, termékeket és edzésterveket reklámozó bejegyzésekben. A hírességek és influencerek szintén előszeretettel osztanak meg látványos átalakulásokat lájkok fejében.

Grafika: Nagy Laura

 

Bár sokunknak  gyorsan elröppent, tíz év akkor is tartalmas idő, ami temérdek változást zúdított a nyakunkba. A szemöldökök vastagabbak lettek, a mémek komplexebbek, a mobiltelefonok laposabbak, az esőerdők ritkábbak, a sarkkörök jégtáblái láthatatlanabbak, a műanyag viszont maradt változatlanul lebomolhatatlan.

Alig néhány hete ütötte fel a fejét egy mára hatalmassá nőtt trend, amely a #10yearchallenge, azaz a tízéves kihívás nevet kapta. A közösségi oldalakon – különösen a Facebookon, Twitteren és Instagramon – futótűzként terjed, ez utóbbi  például már több, mint négymillió posztot számlál a témában. A kihívás eredete tisztázatlan, de ha aktív internethasználók vagyunk, szinte biztos, hogy belebotlottunk már bizonyos produktumaiba, vagy legalábbis hallottunk róla valamilyen formában. Lényege egyszerű: posztoljunk ki magunkról (vagy bármi másról) egy mai és egy tíz évvel ezelőtt készült fotót, ezzel szemléltetve, milyen sokat változtunk (vagy pont, hogy nem változtunk), majd biggyesszük a kép alá a #10yearchallenge vagy #HowHardDidAgingHitYou és #GlowUp hashtageket, hogy minél szélesebb közönséghez eljusson.

Az emberek többsége önmagáról, családjáról, háziállatáról tölt fel képeket, de találhatunk posztokat helyszínekről és műszaki cikkekről egyaránt. A humoros megoldásoktól a komoly üzeneteket hordozó képösszeállításokig mindenre gyártottak már példát, sőt, a kihívást a marketing is felkapta: az Instagram bővelkedik az egészség és testépítés témában posztolt, termékeket és edzésterveket reklámozó bejegyzésekben. A hírességek és influencerek szintén előszeretettel osztanak meg látványos átalakulásokat lájkok fejében.

Természetesen a magyar mémgyárosokat is inspirálta a trend: számos mém született humoros túlzásokkal politikai, közéleti témában. A legkedveltebb képek közé tartoznak a nokiás viccek, a politikusok kifigurázása, pénztárcánk nemlétező tartalma, a laposföld-hívők kigúnyolása, az ikeás bútorok töretlen megbízhatósága, a buszok fejlődésének stagnálása és a népszerű weboldalak (mint a YouTube vagy a Wikipédia) változásainak szemléltetése.

A kihívás pillanatokon belül eldeformálódott: már az sem kötelező, hogy tíz év teljen el a két kép készülte között. Ha például van egy hasonmásod a hatvanas évekből, vétek lenne kihagyni a poént.

Ám mint minden éremnek, ennek a kihívásnak is van egy másik, kevésbé humoros oldala. Számos internetező arra használja a trendet, hogy felhívja a figyelmet aktuális problémákra, köztük a világháló, a globális felmelegedés és a környezetszennyezés veszélyeire. Nem csupán a közösségi oldalakon létrehozott személyes profilok száma növekedett az utóbbi tíz évben, hanem az időmennyiség is, amit a fiatalok mobiltelefonjuk nyomkodására fordítanak. A sok, szinte teljes mozdulatlanságban töltött óra saját egészségünket roncsolja, és akkor az adatvédelemmel kapcsolatos kockázatot még nem is említettem. Sőt, felröppent a pletyka, miszerint a tízéves kihívás voltaképpen a Facebook kezdeményezése, hogy ezáltal fejlessze arcfelismerő szoftverét. Hogy ennek mekkora az igazságtartalma, egyelőre nem tudni, de Zuckerberg korábbi botrányából kiindulva nem elképzelhetetlen az elmélet...

A másik égető problémakör, amire a kihívás megpróbálja felhívni a figyelmet, a környezetszennyezés és a globális felmelegedés. A Bored Panda és a Truth Theory számos elrettentő fotót gyűjtött össze a jelenségről. Láthatunk példát erdőirtásról, korallzátonyok eltűnéséről, drasztikusan lefogyott jegesmedvékről, valamint rohamos ütemben gyarapodó hulladékról. A műanyag különösen veszélyes a környezetre (és közvetetten az emberre is), mivel hosszú évtizedek alatt sem bomlik le. Sőt, ha a környezetbe került plasztikok huzamosabb ideig vannak kitéve az időjárási változásoknak, nagyon apró, szabad szemmel láthatatlan részekre esnek szét. Az így keletkezett mikroműanyag hazánk élelmiszereiben is kimutatható.

Mindezzel arra szándékoztam rámutatni, hogy a #10yearchallenge egy nagyszerű eszköz lehet arra, hogy felhívjuk a figyelmet a még megfékezhető, környezetkárosító folyamatokra. Bár a saját magunkról posztolt fotók valóban mókásak, talán a kihívás ezen aspektusára kellene odafigyelnünk inkább.


 

Bár sokunknak  gyorsan elröppent, tíz év akkor is tartalmas idő, ami temérdek változást zúdított a nyakunkba. A szemöldökök vastagabbak lettek, a mémek komplexebbek, a mobiltelefonok laposabbak, az esőerdők ritkábbak, a sarkkörök jégtáblái láthatatlanabbak, a műanyag viszont maradt változatlanul lebomolhatatlan.

Alig néhány hete ütötte fel a fejét egy mára hatalmassá nőtt trend, amely a #10yearchallenge, azaz a tízéves kihívás nevet kapta. A közösségi oldalakon – különösen a Facebookon, Twitteren és Instagramon – futótűzként terjed, ez utóbbi  például már több, mint négymillió posztot számlál a témában. A kihívás eredete tisztázatlan, de ha aktív internethasználók vagyunk, szinte biztos, hogy belebotlottunk már bizonyos produktumaiba, vagy legalábbis hallottunk róla valamilyen formában. Lényege egyszerű: posztoljunk ki magunkról (vagy bármi másról) egy mai és egy tíz évvel ezelőtt készült fotót, ezzel szemléltetve, milyen sokat változtunk (vagy pont, hogy nem változtunk), majd biggyesszük a kép alá a #10yearchallenge vagy #HowHardDidAgingHitYou és #GlowUp hashtageket, hogy minél szélesebb közönséghez eljusson.

Az emberek többsége önmagáról, családjáról, háziállatáról tölt fel képeket, de találhatunk posztokat helyszínekről és műszaki cikkekről egyaránt. A humoros megoldásoktól a komoly üzeneteket hordozó képösszeállításokig mindenre gyártottak már példát, sőt, a kihívást a marketing is felkapta: az Instagram bővelkedik az egészség és testépítés témában posztolt, termékeket és edzésterveket reklámozó bejegyzésekben. A hírességek és influencerek szintén előszeretettel osztanak meg látványos átalakulásokat lájkok fejében.

Természetesen a magyar mémgyárosokat is inspirálta a trend: számos mém született humoros túlzásokkal politikai, közéleti témában. A legkedveltebb képek közé tartoznak a nokiás viccek, a politikusok kifigurázása, pénztárcánk nemlétező tartalma, a laposföld-hívők kigúnyolása, az ikeás bútorok töretlen megbízhatósága, a buszok fejlődésének stagnálása és a népszerű weboldalak (mint a YouTube vagy a Wikipédia) változásainak szemléltetése.

A kihívás pillanatokon belül eldeformálódott: már az sem kötelező, hogy tíz év teljen el a két kép készülte között. Ha például van egy hasonmásod a hatvanas évekből, vétek lenne kihagyni a poént.

Ám mint minden éremnek, ennek a kihívásnak is van egy másik, kevésbé humoros oldala. Számos internetező arra használja a trendet, hogy felhívja a figyelmet aktuális problémákra, köztük a világháló, a globális felmelegedés és a környezetszennyezés veszélyeire. Nem csupán a közösségi oldalakon létrehozott személyes profilok száma növekedett az utóbbi tíz évben, hanem az időmennyiség is, amit a fiatalok mobiltelefonjuk nyomkodására fordítanak. A sok, szinte teljes mozdulatlanságban töltött óra saját egészségünket roncsolja, és akkor az adatvédelemmel kapcsolatos kockázatot még nem is említettem. Sőt, felröppent a pletyka, miszerint a tízéves kihívás voltaképpen a Facebook kezdeményezése, hogy ezáltal fejlessze arcfelismerő szoftverét. Hogy ennek mekkora az igazságtartalma, egyelőre nem tudni, de Zuckerberg korábbi botrányából kiindulva nem elképzelhetetlen az elmélet...

A másik égető problémakör, amire a kihívás megpróbálja felhívni a figyelmet, a környezetszennyezés és a globális felmelegedés. A Bored Panda és a Truth Theory számos elrettentő fotót gyűjtött össze a jelenségről. Láthatunk példát erdőirtásról, korallzátonyok eltűnéséről, drasztikusan lefogyott jegesmedvékről, valamint rohamos ütemben gyarapodó hulladékról. A műanyag különösen veszélyes a környezetre (és közvetetten az emberre is), mivel hosszú évtizedek alatt sem bomlik le. Sőt, ha a környezetbe került plasztikok huzamosabb ideig vannak kitéve az időjárási változásoknak, nagyon apró, szabad szemmel láthatatlan részekre esnek szét. Az így keletkezett mikroműanyag hazánk élelmiszereiben is kimutatható.

Mindezzel arra szándékoztam rámutatni, hogy a #10yearchallenge egy nagyszerű eszköz lehet arra, hogy felhívjuk a figyelmet a még megfékezhető, környezetkárosító folyamatokra. Bár a saját magunkról posztolt fotók valóban mókásak, talán a kihívás ezen aspektusára kellene odafigyelnünk inkább.


 

Természetesen a magyar mémgyárosokat is inspirálta a trend: számos mém született humoros túlzásokkal politikai, közéleti témában. A legkedveltebb képek közé tartoznak a nokiás viccek, a politikusok kifigurázása, pénztárcánk nemlétező tartalma, a laposföld-hívők kigúnyolása, az ikeás bútorok töretlen megbízhatósága, a buszok fejlődésének stagnálása és a népszerű weboldalak (mint a YouTube vagy a Wikipédia) változásainak szemléltetése.

A kihívás pillanatokon belül eldeformálódott: már az sem kötelező, hogy tíz év teljen el a két kép készülte között. Ha például van egy hasonmásod a hatvanas évekből, vétek lenne kihagyni a poént.

Ám mint minden éremnek, ennek a kihívásnak is van egy másik, kevésbé humoros oldala. Számos internetező arra használja a trendet, hogy felhívja a figyelmet aktuális problémákra, köztük a világháló, a globális felmelegedés és a környezetszennyezés veszélyeire. Nem csupán a közösségi oldalakon létrehozott személyes profilok száma növekedett az utóbbi tíz évben, hanem az időmennyiség is, amit a fiatalok mobiltelefonjuk nyomkodására fordítanak. A sok, szinte teljes mozdulatlanságban töltött óra saját egészségünket roncsolja, és akkor az adatvédelemmel kapcsolatos kockázatot még nem is említettem. Sőt, felröppent a pletyka, miszerint a tízéves kihívás voltaképpen a Facebook kezdeményezése, hogy ezáltal fejlessze arcfelismerő szoftverét. Hogy ennek mekkora az igazságtartalma, egyelőre nem tudni, de Zuckerberg korábbi botrányából kiindulva nem elképzelhetetlen az elmélet...

A másik égető problémakör, amire a kihívás megpróbálja felhívni a figyelmet, a környezetszennyezés és a globális felmelegedés. A Bored Panda és a Truth Theory számos elrettentő fotót gyűjtött össze a jelenségről. Láthatunk példát erdőirtásról, korallzátonyok eltűnéséről, drasztikusan lefogyott jegesmedvékről, valamint rohamos ütemben gyarapodó hulladékról. A műanyag különösen veszélyes a környezetre (és közvetetten az emberre is), mivel hosszú évtizedek alatt sem bomlik le. Sőt, ha a környezetbe került plasztikok huzamosabb ideig vannak kitéve az időjárási változásoknak, nagyon apró, szabad szemmel láthatatlan részekre esnek szét. Az így keletkezett mikroműanyag hazánk élelmiszereiben is kimutatható.

Mindezzel arra szándékoztam rámutatni, hogy a #10yearchallenge egy nagyszerű eszköz lehet arra, hogy felhívjuk a figyelmet a még megfékezhető, környezetkárosító folyamatokra. Bár a saját magunkról posztolt fotók valóban mókásak, talán a kihívás ezen aspektusára kellene odafigyelnünk inkább.